Mind az adatvédelmi, mind az információszabadságot érintő ügyekben csökkent a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) által megállapított jogsértések száma – mondta Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke a szervezet elmúlt évi tevékenységét bemutató sajtótájékoztatón, Budapesten.
Péterfalvi Attila elmondta: az adatvédelmi ügyek 46 százalékában, az információszabadságot érintő ügyek 55 százalékában állapított meg jogsértést a hatóság tavaly. A tendencia csökkenő, 2013-ban az adatvédelmi ügyek 50, az információszabadsággal összefüggő ügyek 70 százalékában állapítottak meg jogsértést.
Hozzátette: a 2013-as jogsértések száma kiugró volt, de a csökkenésben szerepet játszik az is, hogy erősödik az adatvédelmi és információszabadság-tudatosság, és nő a konzultációs ügyek száma, amikor még az adatkezelés megkezdése előtt fordulnak a hatósághoz. Egy sikeres konzultáció pedig elejét tudja venni a jogellenes adatkezelésnek – tette hozzá.
A hatóság beszámolója szerint tavaly 3030 ügyet iktattak, ez a szám nagyságrendileg megegyezik a 2013-as adattal. Az ügyek 53 százaléka az adatvédelmet, 13 százaléka az információszabadságot érintette, 2 százaléka mindkét információs ágat, a többi 32 százalék “egyéb” volt, például az adatkezelések változásainak bejelentése. A közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjogot 464 ügy érintette, ez a 2013-ban érkezett 420 ügyhöz képest számszerű és aránybeli növekedést is jelez.
Péterfalvi Attila elmondta: a választási évben természetes, hogy alacsonyabb a jogszabályi véleményezések száma, 2013-ban 310, tavaly 210 jogszabályt véleményeztek.
Szabó Endre Győző elnökhelyettes közölte: tavaly 30 esetben indult hatósági eljárás, ebből 12 termékbemutató szervezése, 7 követeléskezelés-adósságbehajtás, 6 direkt marketing miatt. Hozzátette, a követeléskezelőknél még mindig sok a jogsértés, de egyértelműen érezhető, hogy figyelembe veszik a hatósági határozatokat.
A termékbemutatók szervezői azonban általában nem együttműködők a hatósággal, és arra törekednek, hogy mire a hatóság szankciója érvényesíthető lenne, már ne legyenek megtalálhatók. Elmondta: több esetben is bírságot szabtak ki az eljárások végén, de a behajtás “problémás”.
Az elnökhelyettes a direkt marketinggel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy tapasztalatuk szerint kialakult az elektronikus elérhetőségi adatok feketepiaca is, azaz az adatbázisok jogellenes kezelése, “bérbeadása”.
A hatóság tavaly 78 millió forintnyi adatvédelmi bírságot szabott ki, több esetben is a maximális összeget, tízmillió forintot. Az elnökhelyettes jelezte: érdemes lenne ezt az összeget felemelni.
Péterfalvi Attila elmondta: a választási évben nagy hangsúlyt kapott a választási eljárás az információszabadság tükrében, a transzparencia és a kampányfinanszírozás. Jelezte: hiába merül fel igényként annak ellenőrzése, hányan élnek a tavaly először alkalmazott többes ajánlás lehetőségével, ez csak a személyes adatok kezelésén keresztül volna megvalósítható, és a választási szervek nincsenek feljogosítva ilyen adatok kezelésére.
A hatóság 2015-ben továbbra is kiemelten foglalkozik a termékbemutatókkal, a követeléskezelőkkel, a telemarketingesek adatkezelésével és a gyermekek online adatvédelmével.
Péterfalvi Attila jelezte: várhatóan az év végén fejeződik be az az uniós projekt, amelynek célja, hogy az adatvédelmi ismeretek oktatása egységes tananyaggal valósuljon meg az unió közoktatási rendszerében. Elmondta, a tananyag és útmutató magyarra fordítása után a hatóság képezi ki az első pedagógusokat az adatvédelmi ismeretek oktatására.
