Devizaalapú kölcsönszerződés, anonimizált másolat, rezsicsökkentéses számlakép, helyi népszavazás, fajtatiszta ebek tenyésztése, szolgálati járandóság – többek közt ezekben a témákban döntött márciusban az Alkotmánybíróság, amely négy év után elnökhelyettest is választott.
Sulyok Tamás az elnökhelyettes
Az Alkotmánybíróság teljes ülése március 30-án Sulyok Tamást alkotmánybírót választotta titkos szavazással elnökhelyettesnek. Előzőleg Lenkovics Barnabás elnök tett javaslatot arra, hogy helyettesének április 1-jei hatállyal Sulyok Tamást válasszák meg. A szegedi ügyvédet a parlament tavaly szeptemberben választotta meg alkotmánybírónak. A testületnek 2011 júliusa óta nem volt elnökhelyettese. Az 59 esztendős jogász kutatási területe az ügyvédség alkotmányos helyzete Magyarországon, az Európai Közösség belső piacára vonatkozó szabályozás és az ügyvédi szolgáltatások összefüggései. „Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete” című PhD értekezését 2014 márciusában védte meg. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 21. §-a részletezi az elnökhelyettes jogállását:
(1) Az elnök munkáját az elnökhelyettes segíti.
(2) Az elnökhelyettest az Alkotmánybíróság tagjai sorából az elnök javaslatára az Alkotmánybíróság teljes ülése választja meg.
(3) Az elnökhelyettes megbízatása megszűnik.
a) az új elnök hivatalba lépésével,
b) az Alkotmánybíróságban betöltött tagság megszűnésével vagy
c) lemondással.
(4) Az elnökhelyettes az elnökhelyettesi megbízatásról való lemondást az elnökkel írásban közli. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. A lemondást nem kell indokolni, a megbízatás a lemondás benyújtásának a napjával szűnik meg. Az elnökhelyettesi megbízatásról való lemondás az elnökhelyettes Alkotmánybíróságban betöltött tagságát nem érinti.
(5) Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén az elnök jogkörében eljárva helyettesíti az elnököt, valamint ellátja mindazokat a feladatokat, amellyel az elnök megbízza. Ha az elnök megbízatása megszűnt, jogkörét az elnökhelyettes, az elnök és az elnökhelyettes együttes akadályoztatása esetén a 17. § (1) bekezdés b)–f) pontjában foglalt hatásköröket az Alkotmánybíróság életkorban legidősebb tagja gyakorolja.
A teljes ülés határozatai és végzései
Jogegységi határozat törvényi szinten – 7/2015. (III. 19.) AB határozat
Az Ab elutasította a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény 3. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat. A testület szerint a jogalkotó nem tett mást, mint a jogalkalmazó bíróság által kidolgozott, jogegységi határozatba foglalt egységes gyakorlatot emelte jogszabályi szintre. A határozathoz Salamon László párhuzamos indokolást, Czine Ágnes, Kiss László és Lévay Miklós különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás)
Alkotmányos perfelfüggesztések – 3057/2015. (III. 31.) AB határozat
Az Ab elutasította a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény – 2014. július 26-tól október 14-ig hatályos – 16. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint a 2014. évi XL. törvény 38. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat. A testület nem találta alaptörvény-ellenesnek a devizahitelesek és pénzintézetek közti perek felfüggesztését. A határozathoz Czine Ágnes, Kiss László és Lévay Miklós különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás)
● Megtagadható másolatkiadás – 3056/2015. (III. 31.) AB határozat
Az Ab március 24-én elutasította a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 119. § (9) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló ombudsmani indítványt. A testület szerint a rendelkezés olyan körben teszi lehetővé egyes bírósági határozatok anonimizált másolatainak kiadását, ahol azt más alapjog védelme alátámasztja. A határozathoz Czine Ágnes, Kiss László, Lévay Miklós, Sulyok Tamás és Salamon László különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon)
● Indokolás nélküli indítvány – 3058/2015. (III. 31.) AB végzés
Az Ab visszautasította a villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltató által alkalmazható számlaképről szóló 4/2013. (II. 4.) NFM rendelet 5. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint a jogszabály alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezést. A testület szerint az indítványozó nem indokolta meg, hogy a rezsicsökkentéssel kapcsolatos számlakép követelményeit tartalmazó rendelet miért ellentétes a jogállamiság elvéből levezetett kellő felkészülési idő követelményével. A határozathoz Varga Zs. András párhuzamos indokolást, Szalay Péter különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András)
● Mulasztásos bírói kezdeményezés – 3052/2015. (III. 13.) AB végzés
Az Ab visszautasította a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 386. § (1) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést. A testület szerint az indítványozó olyan rendelkezést támadott meg, amelynek alkalmazására a jogalkotó nem jogosította fel, továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy bíró folyamatban lévő ügyben alaptörvény-ellenes mulasztás megállapítását nem indítványozhatja. (Előadó alkotmánybíró: Czine Ágnes)
● Homályos megfogalmazás – 3051/2015. (III. 13.) AB végzés
Az Ab visszautasította a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 2. § (7) bekezdése „szerencsejátékban történő részvételre közvetítő tevékenység” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az indítványozó azt az állítása szerint homályos jogszabályi megfogalmazásból következő „szubjektív jogalkalmazói döntésre” alapozta. A határozathoz Juhász Imre, Kiss László és Lévay Miklós különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás)
Az öttagú tanácsok főbb határozatai és végzései
● Nem lesz népszavazás az emlékműről – 3060/2015. (III. 31.) AB végzés
Az Ab 1. öttagú tanácsa visszautasította Fővárosi Törvényszék 3.Kpkf.670.338/2014/2. számú végzésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt. A támadott végzés helybenhagyta a helyi választási bizottság azon határozatát, amelyben megtagadta a panaszosnak a Szabadság téri emlékműre vonatkozó helyi népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezése aláírásgyűjtő ívén szereplő kérdés hitelesítését. A tanács szerint az indítványozó érvei alapján nem állapítható meg, hogy a támadott törvényszéki végzésben foglalt jogértelmezés alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetne fel, illetve a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség állna fenn. A végzéshez Kiss László különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás)
● Elutasított ebtenyésztői panasz – IV/1347/2014.
Az Ab 2. öttagú tanácsa elutasította az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 2. §-ának „eb” szövegrésze, 21. § (3) bekezdése, 45/A. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete elleni alkotmányjogi panaszt. A tanács szerint a támadott rendelkezések jogalkotói célja a fajtatiszta ebek tenyésztésének és törzskönyvezésének hiteles, államilag ellenőrizhető működése, amely fajtánként egy államilag elismert tenyésztőszervezettel kellően biztosítható. (Előadó alkotmánybíró: Pokol Béla)
● Alkotmányos szolgálati járandóság – III/355/2015.
Az Ab 3. öttagú tanácsa elutasította a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-ának (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. A tanács szerint a szolgálati nyugdíj szolgálati járandósággá történő alakítása, összegének csökkentése és a szüneteltetési szabály együttes hatásában sem ellentétes az Alaptörvénnyel. (Előadó alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon)
