Az uniós országok között a magyar ítélkezés számos mutató tekintetében az élvonalba tartozik – jelentette ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke Veszprémben.
Handó Tünde a Veszprémi Törvényszék összbírói értekezlete előtti sajtótájékoztatón azt mondta, tavaly 89 milliárd forint volt a bírósági szervezet éves költségvetése, ebből 51 milliárdot tett ki a személyzeti költség. Hozzátette, ez az összeg az elmúlt három évben húsz százalékkal emelkedett, és bízik abban, hogy a jövőben is növekedni fog, hiszen csak így lehet eredményt felmutatni.
Handó Tünde kiemelte: nagyon fontos a tárgyi feltételek folyamatos fejlesztése, hiszen a bíróságok számára jelentős tételt jelentenek az ítélkezéshez kapcsolódó költségek. Az elnök példaként említette a vörösiszappert, amelynek ügyében hatvanezer oldalas nyomozati irat került a bíróság elé, 595 órányi hanganyagot használtak fel, 187 tanút, 230 sértettet, 23 szakértőt hallgattak meg.
Az idei év feladatairól szólva Handó Tünde az eljárásjogi törvények kialakítását, valamint az uniós pályázatokra való felkészülést emelte ki. Közölte: az elsőfokú közigazgatási ügyek elintézési ideje folyamatosan javul, jelenleg európai viszonylatban a negyedik leggyorsabb, 2012 óta Magyarország az ötödik legnagyobb mértékben csökkenő ügyhátralékot képes felmutatni.
Szólt arról is, hogy az elmúlt időszak fejlesztései nyomán jelentősen megkönnyíti a munkát a belső folyamatok elektronizálása, valamint az ügyfelek elektronikusan történő tájékoztatása.
Némethné Szent-Gály Edit Katalin, a Veszprémi Törvényszék elnöke azt mondta, 2012-ben 64 bírói státusuk volt, ez a szám folyamatosan emelkedett és 2014-re elérte a 76-ot, így megteremtődtek az időszerű ítélkezés és az ügyhátralék-csökkentés személyi feltételei.
Hozzátette: a hátralékos ügyek száma csaknem valamennyi ügyszakaszban csökkent az elmúlt években.
A két éven túl húzódó ügyek aránya több ügyszakaszban az országos átlagnál kedvezőbben alakult – fogalmazott Némethné Szent-Gály Edit Katalin, hozzátéve, hogy jelentős erőfeszítéseket tettek a bírósági mediáció kiszélesítése terén, így 2013 óta már négyszeresére növekedett a mediátorok száma.
A Veszprémi Törvényszék elnöke beszélt a 2013-ban bevezetett ügyfélelégedettség-mérés eredményéről, és azt közölte, hogy a válaszadók többsége kiválónak értékelte az esélyegyenlőség érdekében tett intézkedéseket, valamint az ezzel összefüggő eljárási jogok érvényesülését a bíróságokon.
Némethné Szent-Gály Edit Katalin szólt arról is, hogy a Nyitott bíróság program keretében 927 diák vett részt a bíróság belső világát bemutató rendezvényeken, köztük tárgyaláslátogatáson, perszimuláción, várbörtön-látogatáson.
Simon Levente, az Országos Bírói Tanács tagja kiemelte, hogy az elmúlt évben elfogadott etikai kódex korszakalkotó jelentőségű a bíróságok életében, hiszen egységessé teszi a bírák számára az etikai elvek értelmezését, és mivel írott formában jelenik meg, kizárja a félreértések lehetőségét.
