A nem hagyományos és különleges eljárással kitermelhető szénhidrogének után fizetendő bányajáradék 12 százalékról 2 százalékra csökken, a nagyfogyasztók az áram-, illetve a gázellátásból való kikapcsolásukkal keletkezett kárukat maguk viselik – egyebek mellett ezeket tartalmazza az a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által jegyzett törvénytervezet.
A nem hagyományos szénhidrogén-vagyon bányajáradékának a csökkentését azzal indokolja a tervezet, hogy az ilyen energiahordozó jelentősen enyhítené az ország importenergia-függőségét. Ezért indokolt olyan bányajáradék-mértéket alkalmazni, amely tekintetbe veszi a kitermelés magas beruházás- és költségigényét.
A tervezet leírja azt az eljárást, amit akkor kell követni, ha a földgázkereskedő ellehetetlenül, vagyis csődbe kerül, vagy pedig a beszerzési forrásai bedugulnak. Ilyenkor a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal végső menedékes szolgáltatót jelöl ki. A végső menedékest a hivatal az ezen tevékenység ellátására önkéntes kötelezettséget vállaló egyetemes szolgáltatók és kereskedők közül jelöli ki.
Addig is, amíg a végső menedékes átveszi a szolgáltatást, a fogyasztókat a biztonsági földgázkészletből kell ellátni. A kijelölt végső menedékes a biztonsági készletből felhasznált gázt köteles visszapótolni.
A villamos energia törvény kiegészül a következő szabállyal: az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó – a nagyfelhasználó – kikapcsolására és visszakapcsolására vonatkozó szabályokat, a villamosenergia-kereskedőnek az üzletszabályzata tartalmazza.
A kikapcsolással kapcsolatos olyan károkat, amelyek a felhasználónak róhatók fel, maga a felhasználó viseli.
Ugyanezt a két szabályt tartalmazza a földgáztörvény is, a kikapcsolásra, illetve az azzal okozott kárra.
A tervezet kiegészíti az Energetikai Állandó Választottbíróság működési szabályait, egyebek mellett azzal, hogy társasági és helyi adót nem fizet, a gazdálkodását pedig az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
Szintén a földgáztörvénybe kerül be új előírásként az, hogy a hazai termelésű földgázt a termelő – az egyetemes szolgáltatás keretében vételező felhasználók részére történő értékesítés céljából – köteles 5 munkanapig tartó ajánlati kötöttség mellett vételre felajánlani. A felajánlás az egyetemes szolgáltatók részére 2015. július 1. és 2016. szeptember 30. közötti időszakra – azonos szerződéses feltételekkel – szól.
Az egyetemes szolgáltató szabadon dönthet arról, hogy köt-e szerződést a hazai termelővel.
Az egyetemes szolgáltató a szerződéskötési jogosultságát – megállapodás alapján, az ellátásához szükséges mértékéig – átruházhatja, az egyetemes szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező, volt közüzemi nagykereskedőre. Ez a volt közüzemi nagykereskedő, a szerződés alapján átvett hazai termelésű földgázt – felajánlás keretében – átadja a szerződéskötési jogosultságát neki átruházó egyetemes szolgáltatónak.
