A jogalkotás helyzetéről, a jogbiztonság fontosságáról, a szolgáltató bíróságról fejtették ki álláspontjukat a hivatásrendek vezetői és jogtudósok Kaposváron, a 23. Jogi beszélgetéseken, amelyet ezúttal Jogból is megárt a sok címmel rendeztek meg.
Az előadók pontos képet adtak a mai jogrendszerről – mondta a kétnapos szakmai tanácskozást záró pénteki sajtótájékoztatón Kéki Zoltán, Kaposvár címzetes főjegyzője. A rendezvény szervezője szerint a jogszabályok gyakori változásai, a jogbiztonságot gyengítő pontatlanságok ellenére vannak jó műhelyek, kiváló kodifikátorok, és reményét fejezte ki, hogy a jogalkotók is figyelnek a rendezvényen elhangzottakra.
Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere kiemelte, hogy a városnak nincs jogi egyeteme, mégis évről évre, ezúttal már 23. alkalommal köszönhetik az ország legkiválóbb jogtudósait.
Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke szerint “egyre nehezebb eligazodni a jogszabálydzsungelben”, de vannak “reménykeltő jelenségek”, amelyek azt mutatják, hogy “áttekinthetőbb, biztonságos jogrendszer felé haladunk”.
Ha felmerül egy bizonytalanság a jog világában, akkor azonnal új jogszabály után kiált mindenki, ez pedig öngerjesztő folyamat, mert ezáltal nő a jogszabályok száma, ami növeli a jogbizonytalanságot is – fogalmazott. Kitért arra is, hogy nagyon sok az aprólékos részletszabályozás. “Ha ebben a bizonytalanságot csökkenteni akarjuk, akkor az elvontabb értéket, jogelvek, alapelvek nagyobb segítséget jelentenek, ezek hordozzák ugyanis a maradandóságot, a maradandó értékeket a jogrendszerben” – mondta.
Darák Péter, a Kúria elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy “jó bíró nélkül semmilyen jogrendszer nem lehet hatékony”. Álláspontja szerint a jó bírónak bizonyos helyzetekben ragaszkodnia kell a törvény szövegéhez, más helyzetekben viszont vissza kell nyúlnia az alapelvekhez. Nagyon fontos, hogy az utóbbi időben születtek olyan törvények, amelyek építettek a bíró mérlegelési jogára, a bíró értékelő tevékenységére, ténymegállapítási képességeire – mutatott rá a Kúria elnöke. Példaként erre az új polgári törvénykönyvet hozta fel, amely “soha nem látott módon nyitja ki a lehetőséget” a jogászok, a jogalkalmazók számára, hogy szabadon, saját elhatározásuknak megfelelően rendezzenek egy magánjogi jogviszonyt, azaz a törvény csak a kereteket határozza meg és alapelvi korlátokat állít.
“Nincs tilalomfa minden paragrafus mellett” – hangsúlyozta Darák Péter, hozzátéve: csak általános jogelvi tilalmak vannak, amelyek értelmezését a jogalkotók az ügyvédekre és a bírókra bízzák.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke azt hangsúlyozta: amellett, hogy a bíróságok jó ítéleteket hoznak és azt időben teszik, nagyon fontos, hogy “növeljék az irántuk való bizalmat”.
Jók a magyar igazságszolgáltatás eredményei, amit egy uniós felmérés is igazol – emelte ki. Az európai országok ranglistájának Magyarország az első harmadában vagy az első felében szerepel, a közigazgatási eljárás intézése például a negyedik leggyorsabb a magyar bíróságokon – emelte ki. Hozzátette: talán még ennél is fontosabb, hogy a függetlenségi mutatóban az Európai Unióban 21 országot “szorítunk magunk mögé”, a 144 országot tartalmazó világlistán pedig az elmúlt három évben a 74. helyről az 56.-ra került a magyar igazságszolgáltatás.
Az OBH elnöke fontosnak tartotta elmondani azt is, hogy míg teljesítményben a magyar bíróságok az első között vannak, “addig a kezdő bírók fizetésében az Európai Unió utolsói vagyunk”.
Kiért arra is, hogy Somogy megyéből több kezdeményezést is átvettek a bíróságok, így például a tanúgondozást vagy a nyitott bíróságok programot. Utóbbi keretében tavaly 37 ezer diákkal találkoztak bírósági titkárok, továbbá számos olyan intézkedést tettek, eseményeket szervezetek, amelyek mind azt jelenítették meg, hogy mit jelent a bíróságok társadalmi felelősségvállalása – mondta Handó Tünde.
