Olyan új termékek kerülhetnek az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) keretében a kockázatos termékek közé, amelyek jellemzően érintettek az áfacsalásokban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési tapasztalata szerint – ezzel indokolja a nemzetgazdasági miniszter a kockázatos termékkör módosítását.

A krmány honlapján megjelent rendelettervezet a kockázatos termékek körét tartalmazó, a múlt év utolsó napján született rendeletet módosítja.

Az ekáer-rendelet meghatározza a kockázatos termékek fuvarozásának feltételeként támasztott, kockázati biztosíték nyújtásának részletszabályait is. A biztosítéknak folyamatosan el kell érnie a fuvarozói bejelentést megelőző 45 napban szállított kockázatos termékek együttes, áfa nélkül számított ellenértékének a 15 százalékát.

A kockázatos termékek listája a rendelettervezet szerint kibővül a csokoládé-féleségekkel, a gombával, a dzsemekkel és a gyümölcslevekkel.

Felkerültek a listára a növényi olajok, továbbá az állatok etetésére szolgáló készítmények.

Jó néhány hulladék is kockázatos terméknek minősülhet a jövőben. Ilyen például a cukorgyártási hulladék, a szójabab préselése után visszamaradó olajpogácsa, valamint a növényi zsírok és olajok kivonása után visszamaradó olajpogácsa is.

Felkerült a listára még a cement klinker, a fehércement és a bauxitcement is.

NAV: Az ekáer segíti a tisztességesen adózó cégeket

Az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) nemcsak az áfacsalásokat szorítja vissza, hanem ennek eredményeként a tisztességesen adózó cégeket is piachoz juttatja – mondta Sinkáné Csendes Ágnes, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adószakmai főigazgatója sajtótájékoztatón Budapesten.

Úgy vélte, különösen igaz ez a hús-, a zöldség-gyümölcs- valamint az építőanyag-piacra.

Az EU-ban minden állam küzd az áfacsalások ellen, az elkövetés módja országonként változik. Magyarország helyzete speciális, mivel sok országgal határos és gyorsan áthaladhat rajta az áru – mutatott rá Sinkáné Csendes Ágnes.

A főigazgató tájékoztatása szerint az áfacsalást három összekapcsolt rendszer figyeli. A tételes áfabevallás a számla útját, a banki utalás a pénz útját, míg az ekáer az áru útját követi. Az ekáer januári indulásától február végéig tartott a bevezetési időszak, márciustól már élesben működik. Eddig 40 ezer ügyfél 1,5 millió ekáer-számot kért.

A NAV rendszere 50 ezer kockázatos céget jelzett, ezek felénél a telephelyükön decemberben és januárban ellenőrzést tartott a hatóság. A vizsgálat során 5700 adószámot felfüggesztettek, 1121 adószámot töröltek, 1649 vállalkozásnál pedig cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeztek – ismertette a főigazgató.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a márciustól hatályos biztosítékadás keretében eddig 1,026 milliárd forintot fizettek az érintettek. A tartozásmentes adózók száma – akiknek nem kell biztosítékot adniuk – 113 520.

Az ekáer informatikai hátterét Lakos Lambert István informatikai főigazgató ismertette. Elmondta: a NAV-nál minimális informatikai eszköz-fejlesztésre volt szükség. A járművek nyomon követését az útdíjfizetési rendszer (hu-go) végzi, a súlymérő állomásoktól pedig a Nemzeti Közlekedési Hatóság ad adatokat.

A ekáer gyűjti az áruadatokat, majd mindezeket egybevetik a NAV egyéb adataival. A rendszer – a folyamatosan módosított paraméterek alapján – azonnali riasztást ad – közölte a főigazgató.

Szabó Károly, a NAV vám- és pénzügyőri szakmai főigazgatója példákat ismertetett az ekáer által felderített áfa-csalások közül. Elmondása szerint egy útszéli súlymérő pont jelentette, hogy egy kamion 12 tonnával nehezebb, mint amit az áru indokolt. A kamion útját követve eljutottak addig a raktárig, ahol a mandarint várták, holott hivatalosan Csehországba tartott az áru.

Felderítettek Lengyelországból jött burgonya- és almaszállítmányt is. Az előbbit magyar burgonyaként, míg az utóbbit szabolcsi almaként akarták forgalomba hozni – mondta el Szabó Károly.