Alapvetően sérti az adatvédelmi követelményeket a provokátornak tartottakról készült fényképek továbbítása, adatbázisba rendezése és nyilvánosságra hozatala – válaszolta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke egy újságírói megkeresésre.
A NAIH elnöke a www.naih.hu oldalon hozta nyilvánosságra az újságírói megkeresésre adott állásfoglalását azzal kapcsolatban, hogy Böröcz László, a Fidelitas hétvégén megválasztott elnöke szerdán sajtótájékoztatón azt közölte, “provokátorfigyelő” csapatot alakítanak, mert “mindenkinek joga van tudni, kik azok a baloldali provokátorok, akik szét akarják verni” mások rendezvényét. Egyúttal arra kért mindenkit, “aki provokátorokat ismer fel”, hogy küldje el nekik a nevüket, képüket.
Péterfalvi Attila azt írta: a magánszemélyek esetében a hatályos jogszabályok nem biztosítanak lehetőséget arra, hogy a rendezvényeken készült felvételeket továbbítsák abból a célból, hogy a képekből valamely szervezet adatbázist hozzon létre, például a “provokátornak” tartott személyek listáját.
A NAIH elnöke hozzátette: az adatvédelmi törvény a fényképfelvételek felhasználását feltételekhez – így például a fotót felhasználó szervezetnek az adatvédelmi törvénnyel összeegyeztethető legitim adatkezelési célhoz és ehhez kapcsolódóan megfelelő jogalaphoz – köti.
A “provokátornak” tartottakról készült fényképek továbbítása, adatbázisba rendezése és nyilvánosságra hozatala nem egyeztethető össze az adatvédelmi törvény rendelkezéseivel, alapvetően sérti az adatvédelmi követelményeket – szögezte le a NAIH elnöke.
Péterfalvi Attila felhívta a figyelmet arra, hogy egyfajta “önbíráskodásnak” tekinthető az, ha a “provokátornak” tartottak “pellengére állítása” céljából, az általuk esetleg elkövetett, más személyek véleményét sértő vagy egy rendezvény hangulatát negatívan befolyásoló cselekményükre adott válaszlépésként a nevüket, a róluk készült képfelvételt, politikai véleményüket és pártállásukat valamely szervezet bárki számára megismerhetővé teszi.
“A “provokátornak” tartott személyek cselekményeire nem lehet válasz jogsértés, nevezetesen a személyes adatok gyűjtése, továbbítása és jogellenes nyilvánosságra hozatala” – írta a NAIH elnöke.
Hozzátette: “egy jogállamban el kell határolni az ilyen sérelmek felett érzett felháborodást attól, hogy az adott személy vagy szervezet milyen szankciókat is tart helyénvalónak”, mert a jogsérelem orvoslására kizárólag a hatályos jogszabályok által nyújtott jogi lehetőségek keretén belül kerülhet sor.
Megjegyezte: bármely személynek vagy szervezetnek lehetősége van arra, hogy az állami rendezvényen esetlegesen elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés esetén a jogsértővel szemben az illetékes rendőrkapitányságon vagy szabálysértési hatóságnál feljelentést tegyen, ha elegendő bizonyíték áll a rendelkezésére. A fényképek felhasználása ebben az esetben jogszerű lehet, hiszen az elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés alátámasztásául szolgálhatnak – írta.
Péterfalvi Attila kiemelte azt is, hogy a jogállam és a demokrácia alapköveként meghatározott véleménynyilvánítási szabadság érvényesülésének érdekében elítéli azokat a törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a “provokátornak” tartottakat adatbázisba rendezzék, és ezzel eltántorítsák az állampolgárokat a szabad véleménynyilvánítástól. “A szabad véleménynyilvánítás bármely fórumon megilleti az állampolgárokat, az nem korlátozható az állami rendezvényeken és megemlékezéseken sem, feltéve, ha az állampolgár cselekménye nem sérti meg a hatályos jogszabályokat” – fogalmazott.
