A Buda-Cash a gyanú szerint a DRB bankcsoporthoz tartozó hitelintézetek vagyonának egy részét is eltüntette, nagyjából 60-65 milliárd forint az, amivel a csoport bankjai felé nem tud elszámolni, ezen felül a brókercég körülbelül 30 milliárd forinttal károsíthatta meg saját ügyfeleit – mondta Windisch László, a MNB felügyeleti alelnöke a portfolio.hu-nak adott interjújában. Azt is megjegyezte, néhány napon belül dönthetnek a brókerház felszámolásának elindításáról.
Az MNB alelnöke elmondta: a jegybank vizsgálata még nem zárult le, így az adatok még nem véglegesek. Hozzátette: a “rendellenesség” jelenlegi ismereteik szerint nem a bankok működésében volt, a brókercég egyszerűen meghamisíthatta azokat a kimutatásokat, amelyek alapján az érintett bankok a mérlegeiken nyilvántartották az értékpapír-állományt.
Több mint 90 milliárd forint hiányzik, a hivatalos, ügyfeleknek kiküldött kimutatásokban szereplő értékpapírok nagy része nincs meg. “Az csak egy illúzió volt, hogy a brókercég minden kifizetést teljesíteni tudott” – mondta.
Windisch László kiemelte: a vizsgálat abban a szakaszban van, hogy akár a héten döntés születhet a DRB bankcsoporthoz tartozó bankok felszámolásáról, és megindulhat az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kártalanítási eljárása is. A bankok ügyfeleinek ebben az ügyben semmit sem kell tenniük, ügyfelenként közel 30 millió forintig automatikus a kártalanítás.
Hozzátette: a Buda-Cash ügyfeleit közel 6 millió forintig a Befektető-védelmi Alap kártalanítja; ez a folyamat akár jövő hét közepén elindulhat, hiszen az eljárás ott tart, hogy a jövő héten már döntés lehet a Buda-Cash esetleges felszámolásáról. Az OBA esetében 1-2 hét, mire az ügyfelek a pénzükhöz juthatnak, a Beva esetében hosszabb eljárásra számítanak, mivel tisztázni kell a tényleges követelésállományt. A jegybank honlapján külön információs felületet hozott létre az ügyfelek legfontosabb kérdéseinek megválaszolására – hívta fel a figyelmet Windisch László.
Arra a kérdésre, hogy hogyan sikerülhetett a Buda-Cash-nek évtizedeken keresztül sikerült kijátszani a felügyeletet, az MNB alelnöke kifejtette: a brókercég a nyilvántartási rendszerét következetesen meghamisította, így egyeztek a felügyeletnek a és a KELER-nek küldött adatok. A jegybank a történtek nyomán most azon dolgozik, hogy lezárja azokat a kiskapukat a hasonló informatikai rendszerekben, amelyekkel lehetőség nyílik hasonló visszaélésekre.
Windisch László kitért arra is: kezdeményezni fogják az 5 éves átfogó ellenőrzési ciklus gyakoribbá tételét is, de arra vonatkozóan is van már elképzelésük, hogyan garantálják, hogy minden körülmények között egyezzenek a jegybanknak, a KELER-nek, illetve az ügyfeleknek küldött kimutatások.
“Egy ilyen nagyságrendű csalássorozat felderítését követően a lehető legrövidebb időn belül az új vizsgálati módszerek használatával a szektor más szereplőinek működését is meg kell vizsgálnunk” – jelezte az alelnök.
Windisch László cáfolta, hogy a Buda-Cash ügy felgöngyölítése önfeljelentéssel indult. Az MNB részletes, célzott és előrehozott helyszíni átfogó vizsgálatot indított, elsősorban a DRB bankcsoportnál tapasztalt szokatlan értékpapír-tranzakciók miatt – mondta. Ugyanakkor úgy vélte: az valóban lehetséges, hogy azért eszkalálódott ennyire gyorsan az ügy, mert a brókercég vezetőinek “egyszerűen nem volt más választásuk, mint az, hogy szorult helyzetükben megosszák velünk és a nyomozó hatóságokkal az elmúlt évek visszaéléseinek részleteit”.
Arra a kérdésre, hogy mi lesz most az ügyfélpozíciókkal, az alelnök kifejtette: a felügyeleti biztosnak lehetősége van arra, hogy az ügyfélszámlákon lévő nyitott pozíciókat saját hatáskörben zárjon, másrészt, ha felszámolás indulna a brókercéggel szemben, akkor a nyitott pozíciókat automatikusan zárják. “Mivel hatalmas a hiány a brókercégnél, ezért azt gondolom, hogy a felszámolás kimondása csak néhány nap kérdése, tehát az ügyfélpozíciókat néhány napon belül zárják” – fogalmazott Windisch László.
Törvénymódosítást kezdeményez az MNB a felügyelet szigorítására
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) törvénymódosítást kezdeményez a felügyelési keretrendszer szigorítása érdekében, ez többek között az átfogó vizsgálatok ciklusaira vonatkozó előírásokat érintené – közölte a jegybank.
Az MNB kezdeményezésére a jegybank, a Miniszterelnökség, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft., az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a Befektető-védelmi Alap (Beva) képviselői egyeztettek a DRB bankcsoport és a Buda-Cash Brókerház Zrt. működése kapcsán kialakult teendők összehangolása, illetve a betétesek és befektetők problémáinak mielőbbi megoldása érdekében.
Az egyeztetés elsődleges célja az érintett intézmények intézkedéseinek összehangolása volt, különös tekintettel a kiszolgáltatott helyzetben lévő ügyfélcsoportok – így a betétesek, kisbefektetők, önkormányzati, állami és egyéb intézmények – problémáinak rendezésére.
Az elmúlt napokban számos állami intézmény saját hatáskörében már lépéseket tett az érintett pénzügyi intézmények nehéz helyzetbe került ügyfelei helyzetének megkönnyítésére – emlékeztet az MNB.
A résztvevők áttekintették azt is, hogy a jövőben hogyan lehet hatékonyabban megelőzni a jegybank által most feltárt visszaélésekhez hasonló eseteket. Az MNB ezért azt kezdeményezte, hogy a felek szakmai munkacsoportban tekintsék át a felügyelési keretrendszer szigorítási lehetőségeit.
A Buda-Cash-nél – amelyhez február 24-én rendelt ki felügyeleti biztosokat az MNB – az utolsó átfogó felügyeleti vizsgálat 2010 májusában zajlott le, különösebb elmarasztalás nélkül. Windisch László, az MNB felügyeleti alelnöke elmondta: az MNB alig 16 hónapja vette át a pénzügyi felügyelés feladatát, de már a Buda-Cash-nél lefolytatott első – a törvényben foglaltakhoz képest előre hozott – átfogó vizsgálatánál feltárta a mintegy 15 évre visszanyúló csalássorozatot.
Varga: Háromévente kell ellenőrizni a befektetési vállalkozásokat
Varga Mihály célszerűnek tartaná, ha a hitelintézetekhez hasonlóan a legalább háromévente lenne köteles megvizsgálni a felügyelet a befektetési vállalkozásokat is a jelenlegi ötéves határidő helyett.
A nemzetgazdasági miniszter kedd reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arról is beszélt hogy a jegybankkal közösen előkészítés alatt lévő törvénymódosítás kiterjed az értékpapírszámlákra, az ellenőrzésre, a felügyeleti munka szigorítására.
Elmondta: a javaslat változást hoz abban, hogy az értékpapírszámlákhoz kapcsolódó pénzforgalmi számlák használata mire korlátozódjék, azokat csak az értékpapírműveletekhez lehessen felhasználni, és egyéb pénzforgalomra, például közüzemi díjak kifizetésére ne. Ezzel szeretnék garantálni, hogy a jövőben ne forduljon elő olyan helyzet, amikor emberek a közüzemi díjakat sem tudják kifizetni, mert befagyott a számlájuk az érintett pénzintézeteknél.
Bánáti: Sikkasztás gyanújával nyomozás indult
Sikkasztás gyanújával ismeretlen tettes ellen nyomozás indult a Buda-Cash-ügyben, a brókerház vezetőit még nem hallgatta ki a rendőrség – közölte a Buda-Cash vezérigazgatóját, Tölgyesi Pétert védő Bánáti János a Hír TV-vel.
Bánáti János közlése szerint Tölgyesi Pétert, a brókerház vezérigazgatóját képviseli az ügyben, de a két vezérigazgató-helyettes, Varga Péter és Gyarmati János nevében is kijelentheti, hogy Magyarországon a hatóságok rendelkezésére állnak.
A cégvezetőket tanúként hallgatja ki a rendőrség. Az ügyről egyelőre annyit közölt, hogy védence a rendőrség hétfő esti razziája előtt meghallgatást kért az MNB vezetőitől, amelyen feltárta a cégcsoport 100 milliárd forinttal „köszönő viszonyban” álló hiányát.
Az ügyvéd tájékoztatása szerint a sajtóhírekkel ellentétben nem tüntettek el esetleges bizonyítékokat.
Bánáti János szombaton a Hír TV-nek úgy nyilatkozott, hogy “történtek a nyomozó hatóság részéről kényszercselekmények, tehát például házkutatás és lefoglalás, erről jegyzőkönyvek állnak rendelkezésre, és erről hivatalos tudomása van a Buda-Cash vezetőinek. Ismeretlen tettes ellen sikkasztás bűncselekményének a gyanúja miatt indult meg a nyomozás”.
Az OBA vezetése kedden tárgyalja a DRB bankcsoport kártalanítási ügyét
Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) igazgatótanácsa kedden tárgyalja a DRB bankcsoport kártalanítási ügyét, miután a jegybank hétfőn délután visszavonta a csoporthoz tartozó kisbankok tevékenységi engedélyét.
Tóth István, az OBA kommunikációs vezetője az MTI-nek elmondta: a testület keddi ülésén dönt a kártalanítás leggyorsabb módjáról. Ezt követően sajtóközlemény útján haladéktalanul tájékoztatja a nyilvánosságot a kártalanítás módjáról, valamint a pontos maximális összegről is.
Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti alelnöke, aki egyben elnöke az OBA igazgatótanácsának is hétfőn elmondta, hogy automatikusan, külön kérés nélkül indul majd meg az OBA kártalanítása. A betétbiztosítási alap a betétgaranciával érintett valamennyi betétre – beleértve a lakossági és vállalati megtakarításokat – a törvényi előírás alapján 20 munkanapon belül maximum mintegy 30 millió forintig (100 ezer euróig) kárkifizetést teljesít. Hozzátette, hogy a korábbi tapasztalatok szerint az OBA a törvényes határidőnél sokkal gyorsabban fizetett a betéteseknek.
Az MNB alelnök szerint az OBA kártérítésének plafonja bőséges fedezetet nyújthat a lakossági károsultaknak, hiszen a négy érintett kisbanknál az átlagos betétösszeg nagysága ennek csak töredékét teszi ki. A DRB bankcsoportnál – a vállalati és intézményi ügyfelekkel együtt – bő 123 ezer betétet kezeltek mostanáig.
Hangsúlyozta azt is, hogy az OBA-nak minden körülmények közt meglesz a kellő fedezete a betétesek kártalanítására, mivel az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa hétfőn arról is döntött, hogy elegendő jegybanki forrást biztosít e célra.
Közérdekű keresetet indít a FEOSZ a fogyasztói jogok érvényesítésére
Közérdekű keresetet indít a székhely szerinti járásbíróságon a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) a héten a Buda-Cash Brókerház Zrt. és az érdekeltégébe tartozó DRB-bankcsoporttal szemben – jelentette be Baranovszky György, a FEOSZ elnöke sajtótájékoztatón, Budapesten.
Elmondta, hogy perben a Magyar Nemzeti Bankot, mint a pénzügyi fogyasztóvédelemben és a pénzügyi felügyelet ellátásában illetékes szervezetet perbe hívják a felperesi oldalon, hogy segítse a fogyasztói igények érvényesítését.
Baranovszky György hangsúlyozta, a közérdekű pert azért indítják, mert nem lehet előre tudni, milyen megoldás születik Buda-Cash ügyben, viszont jogerős ítélet alapján kötelező lesz kártalanítani a fogyasztókat, és nem akarják, hogy az ügyfeleknek egyenként kelljen pert indítani.
Elmondta, azt kérik a közérdekű keresetben, hogy a bíróság mondja ki, jogszabályba ütközően jártak el a pénzintézetek, és állapítsa meg a vezető tisztségviselők felelősségét. Az azért fontos, mert jogerős ítélet esetén kötelesek lesznek kártalanítani az ügyfeleket – tette hozzá.
A FEOSZ elnöke szerint az átlagfogyasztó elvesztette bizalmát a pénzintézetekben, és ezt a helyzetet kezelni kell. Úgy ítélte meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jelenlegi helyzetet jól kezeli, a honlapján megfelelően informálja a fogyasztókat.
Baranovszky György felhívta figyelmet arra is, hogy nemcsak átlagfogyasztók, hanem kis- és középvállalkozások is érintettek a Buda-Cash ügyben.
Kispál Edit, a FEOSZ szóvivője elmondta, hogy amíg az MNB vissza nem vonja a Buda-Cash és az érintett pénzintézetek működési engedélyét, addig a fogyasztók nem tudnak mit csinálni, a pénzügyi számlájuk addig be lesz fagyasztva, egyedül az MNB által számlatulajdonosonként engedélyezett 60 ezer forint kifizetésre van lehetőség.
Amennyiben az MNB visszavonja a Buda-Cash és a pénzintézetek működési engedélyét, akkor indulhat meg a kártalanítás. A betéti számlák tulajdonosainak az uniós szabályok alapján 100 ezer euró összegig jár kártalanítás az Országos Betétbiztosítási Alaptól, a kártalanításként járó összeget automatikusan a működési engedély visszavonásától számított 20 munkanapon belül ki kell fizetni. A befektetési számla esetén pedig a fogyasztónak kérnie kell a kártalanítást, ezt a Befektető-védelmi Alap (beva) nyújtja maximum 20 ezer euró értékben, a Beva az igényt 90 napon belül bírálja el, és további 90 napon belül fizeti ki az összeget – ismertette a szóvivő.
A szóvivő felhívta a figyelmet, hogy az ügyben érintett fogyasztók minél gyorsabban nyissanak új számlát, vagy kérjék az illetékes kifizető szervezettől a készpénzes kifizetést, például munkabér, nyugdíj, családi pótlék, segély esetében.
