Erős a gyanú, hogy több évtizedes visszaélés-sorozatra bukkant a jegybank a Buda-Cash Brókerház átfogó ellenőrzése során – mondta Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke sajtótájékoztatón Budapesten.
A gyanú szerint a brókerház valamennyi adatszolgáltatását meghamisította az elmúlt tíz évben és jelentős ügyfélpénzekkel nem tud elszámolni. A kár elérheti akár a 100 milliárd forintos nagyságrendet is – fejtette ki.
Közölte azt is, hogy a Buda-Cash tulajdonosain keresztül szoros összefüggésbe hozható a Dél-Dunántúli Regionális Bankcsoporthoz (DRB) tartozó négy banknál szintén korlátozó intézkedéseket rendelt el a jegybank, így a betétkifizetést egymillió forintban maximálták és felügyeleti biztosokat rendeltek ki. (A bankcsoport tagja még a DRB-n kívül a miskolci székhelyű Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. (ÉRB), a kaposvári székhelyű Dél-Dunántúli Takarék Bank Zrt. (DDB), és a bicskei központtal működő Buda Regionális Bank Zrt. (BRB).)
Elmondta, hogy a svájci frank árfolyamának januári hirtelen emelkedése nincs közvetlen összefüggésben a brókercégnél feltárt hiányosságokkal, bár az árfolyamváltozás mintegy 10 milliárd forint veszteséget okozott a cég ügyfeleinek. A vizsgált ügy azonban hosszabb időre terjed ki és nagyságrendileg nagyobb összeget érint.
Az alelnök hangsúlyozta, hogy pontos információkról egyelőre nem tud beszámolni a nyomozás, illetve a folyamatban lévő felügyeleti vizsgálatra tekintettel.
Az alelnök tájékoztatása szerint a Buda-Cash Brókerháznál mintegy 15-20 ezer, a DRB bankcsoportnál pedig mintegy 100-120 ezer ügyfél lehet érintett, akik kártalanításra számíthatnak. Hozzátette, hogy az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa szerint a kártalanításra kötelezett szervezetek, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a Befektető-védelmi Alap (BEVA) eleget tudnak tenni ennek.
A Befektető-védelmi Alap 20 ezer euróig kártalanítja a befektetési szolgáltatók ügyfeleit
A Befektető-védelmi Alap (Beva) 20 ezer euróig, azaz nagyjából 6 millió forintig kártalanítja a fizetésképtelenné vált befektetési szolgáltatók ügyfeleit, erre azonban csak az érintett cég felszámolásának megkezdése után kerülhet sor – tájékoztatta a Beva ügyvezető igazgatója.
Farkas Péter hozzátette, hogy a Buda-Cash Brókerház esetében egyelőre nincs közvetlen teendője az alapnak, de természetesen tájékozódnak az ügy fejleményeiről.
A Beva a tőkepiacon működő garanciaalap, amely kifejezetten a befektetésekre, a befektetési szolgáltatási tevékenységre nyújt védelmet. Tagjai a befektetési vállalkozások és befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetek, valamint a portfóliókezelést végző befektetési-alapkezelők.
A Beva az ügyfeleknek a tagoknál letétként kezelt pénzét és értékpapír-állományát biztosítja, míg az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) a banki betétekért áll helyt. Az OBA ügyfelenként 100 ezer euróig, mintegy 30 millió forintig kártalanít, míg a Bevánál 20 ezer euró, 6 millió forint a felső határ.
Farkas Péter kifejtette, hogy a Bevának akkor kell a befektetési szolgáltató helyett helyt állnia, ha az nem képes “darabra” elszámolni az ügyfél számláján letétként kezelt értékpapírokkal, illetve pénzzel. Hozzátette, hogy ezek a letétek csak bűncselekménnyel, lopással, sikkasztással tűnhetnek el, ezért a Beva közreműködése majdnem minden esetben valamilyen bűncselekmény esetében válik szükségessé.
Beszámolt arról, hogy a Bevának jelenleg 12 milliárd forint vagyona van. Ha ez nem lenne elegendő egy esetleges kártalanításhoz, akkor rendkívüli befizetést rendelhet el a tagok számára, ami mintegy 1,2 milliárd forint plusz, egyéves tagdíjat jelenthet. Másik lehetőség a piaci hitelfelvétel állami kezességvállalás mellett. Hozzátette, hogy ilyenre volt már példa 2001-ben, amikor 2,8 milliárd forint hitelt vett fel a Beva.
A Buda-Cashnél feltételezett 100 milliárd forintos nagyságrendű hiánnyal kapcsolatban az ügyvezető igazgató annyit mondott, hogy az ügyben a brókercég mellett négy pénzintézet is érintett, és egyelőre nem tudni, hogy az esetleges kártalanításból mennyi eshet a Bevára és mennyi az OBA-ra.
A Bevának utoljára 2010-ben kellett egy kisebb befektetési alapkezelő cég ügyfeleit kártalanítania, akkor 30 millió forintot meghaladó összeget kellett kifizetnie mintegy száz befektetőnek. Ezt megelőzően, 1998 és 2002 között több ügye is volt a Befektető-védelmi Alapnak, abban az időszakban 13 ügyben mintegy 4,5 milliárd forint kártalanítást fizetett ki több mint 10 ezer ügyfélnek – mondta el Farkas Péter.
