Főszabály szerint nem ellentétes az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely alapján a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt indított pereket át kell tenni a magyar törvényszékekhez – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
A C-567/13. sz. ügyben hozott ítélet – Baczó Nóra és Vizsnyiczai János István kontra Raiffeisen Bank Zrt.
2007–ben Baczó Nóra és Vizsnyiczai János István jelzáloggal biztosított lakásvásárlási kölcsönszerződést kötött egy magyar bankkal (a Raiffeisen Bank Zrt.‑vel). A kölcsönszerződésben olyan kikötés szerepelt, amely a szerződésből eredő jogviták eldöntésére vonatkozóan főszabály szerint választottbíróság illetékességét kötötte ki.
2013–ban Baczó N. és Vizsnyiczai J. I. a kölcsönszerződés semmisségének megállapítása iránt keresetet nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. A választottbíróság kizárólagos illetékességére vonatkozó kikötés semmisségének megállapítását is kérték, és azzal érveltek, hogy olyan tisztességtelen kikötésről van szó, amely egy uniós irányelv1 értelmében nem kötelezheti őket.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság az ügyet a Fővárosi Törvényszékhez tette át. A magyar jog szerint ugyanis a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában indított perek a törvényszék hatáskörébe tartoznak.
Baczó N. és Vizsnyiczai J. I. ellenzi az ügy törvényszék hatáskörébe történő utalását, mert a törvényszék előtti eljárás költségesebb, mint a helyi bíróság előtti eljárás.
A Fővárosi Törvényszék azt kérdezi a Bíróságtól, hogy a magyar szabályozás összeegyeztethető–e e tekintetben az irányelvvel. Az irányelv szerint ugyanis a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy megfelelő és hatékony eszközök álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy megszüntessék a fogyasztókkal kötött szerződésekben a tisztességtelen feltételek alkalmazását.
A Bíróság ítéletében először is megállapítja, hogy az irányelv nem határozza meg, melyik nemzeti bíróság rendelkezik hatáskörrel a fogyasztók által a tisztességtelen feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt indított keresetekre. Az eljárási autonómia elvének értelmében ezért minden tagállam belső jogrendjének feladata kijelölni a hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező bíróságot, és meghatározni a keresetindítás azon eljárási szabályait, amelyek a jogalanyok uniós jogból származó jogainak védelmét hivatottak biztosítani.
Ilyen körülmények között a Bíróság kimondja, hogy nem ellentétes az irányelvvel az olyan nemzeti eljárásjogi szabály, amely alapján a szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló fogyasztói kereset elbírálására hatáskörrel rendelkező helyi bíróság az ugyanabban a szerződésben foglalt szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapítása iránt az említett fogyasztó által benyújtott kérelem tekintetében nem rendelkezik hatáskörrel. Ez azonban nem érvényes abban az esetben, ha megállapítható, hogy a helyi bíróságtól való áttétel olyan eljárási hátrányokat idéz elő, amelyek a fogyasztó számára rendkívül megnehezíthetik az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását, amit a nemzeti bíróságnak kell megvizsgálnia.
1A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.).
