Önhibájukon kívül adósságcsapdába jutott fogyasztók, akiknek szorult anyagi helyzetére nincsen semmilyen gyógyír – a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége már évek óta szorgalmazza a magáncsőd bevezetését. Ugyanakkor közel sem mindegy, hogy erre hogyan kerül sor. Önkéntesség, rögzített minimális korlát a fennálló tartozások összegére vonatkozóan, kockázatfelmérés – ezekre mind szükség van ahhoz, hogy a fogyasztók védelme megfelelően érvényesüljön a későbbi szabályozás során.
A médiában napvilágot látott számadatok alapján átlagosan 25-30 százalékkal csökkenhet a devizahitelek törlesztő-részlete a devizahitelesek megsegítésére hozott jogszabályok folytán. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez érkező bejelentésekből megkeresések alapján viszont jól látszik, hogy még a forintosítási- és az elszámolási törvény feltételei sem jelentenek minden esetben megoldást. Jellemzően azok élnek megkereséssel a Szövetség felé, akik kiszorultak az érintett körből.
Épp ezért szükséges a fogyasztóknak a mostani kiszolgáltatott helyzetük csökkentése érdekében további lehetőséget felkínálni – hangsőlyozza a FEOSZ.
Azok számára, akik végeláthatatlan adósságspirálba kerültek, egyedüli megoldást a magáncsőd intézménye jelenthet. Ennek az a lényege, hogy az érintett csődvédelemben részesülő magánszemély korlátozott anyagi felelősséggel bír és ha együttműködik az adósaival, akkor akár meg is szabadulhat tartozásainak egy részétől. Ez természetesen a hitelezőknek is kedvez, hiszen követeléseik valamely részét visszakapják. Az adós ekkor tehát lélegzethez jut és megfelelő idő áll rendelkezésre számára ahhoz, hogy rendezze anyagi helyzetét, miközben nem kell tartania attól, hogy feje felől elveszíti például házát. Könnyebbé válik tehát a hitelezők követelésének kielégítése is a megfelelő garanciák és együttműködés révén. A magáncsőd további előnye, hogy az adóst magát is érdekeltté teszi a tartozás rendezésében, mivel ha betartja a megállapodásban vállaltakat, akkor később új életet kezdhet – tartozásoktól, a végrehajtók fenyegetésétől mentesen. Ez a megoldás pedig azoknak is segít, akik esetleg önhibájukon kívül kerültek kilátástalan helyzetbe.
1. A magáncsőd bevezetése során ugyanakkor figyelemmel lenni, hogy a rendszerbe történő kerülésre csak és kizárólag a fogyasztó önkéntes döntése alapján kerülhessen sor. Mind a kontinentális, mind az angolszász jogrendszerben már bevezetett magáncsőd intézménye pontosan szabályozza a fogyasztók – akik bekerülnek a rendszerbe – fizetési kötelezettségeit és meghatározza, természetesen szűkíti a vásárlási lehetőségeiket is.
A magáncsőd bevezetése összhangban van Magyarország Alaptörvényével: „M cikk (2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.”
Ezt a követelményt érvényre kell juttatni a szabályozás során, különösen, hogy a természetes személyek kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, mint a vállalkozások. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a magáncsőd intézménye túlmutat a fogyasztóvédelem klasszikus keretein és szociális kérdéseket is felvethet. Azaz szükséges figyelemmel lenni arra is, hogy a magáncsőd bevezetése ne olyan hatással legyen a fogyasztókra, miszerint épp ebben bízva nem teljesítik szerződéses kötelezettségeiket a vállalkozásokkal szemben. Ebből ugyanakkor az is következik, hogy helyes és szükséges épp a fogyasztókkal szerződéses viszonyban álló vállalkozások jogainak is a védelme, amikor a magáncsőd bevezetése kiszámíthatóvá teszi a vállalkozások részére is a költségeik megtérülését és a fogyasztók is tudják a csődgondnok segítségével a fizetéseiket megfelelő ütemben teljesíteni.
2. Mielőtt viszont a fogyasztó önként vállalja a magáncsőd rendszerébe történő bekerülését, kockázatfelmérést kell végezni és ez alapján eldönteni, hogy arra sor kerülhet-e, ennek alapjául pedig csak valós adatok és információk szolgálhatnak.
Habár nagyon elenyésző számban, ugyanakkor mégis előfordul a tapasztalatok szerint, hogy – mint a hitelszerződések esetében -, azért nem fizetik egyes fogyasztók a tartozásaikat, mert bíznak az állam segítő kezében. Azonban a ténylegesen adósságcsapdába került fogyasztók miatt a kapcsolódó feltételeket túl szigorúra sem szabad szabni.
A FEOSZ indokoltnak tartja ezen kívül pontosan a tudatos fogyasztói magatartás minél szélesebb körben történő elterjesztése miatt, hogy ne csak az kérhessen csődvédelmet, aki már rég nem tudja fizetni tartozásait, hanem az is, akinél már előre látható, hogy nem lesz képes jövőbeni tartozásai kiegyenlítésére, a szabályozás ezt minden bizonnyal figyelembe fogja venni.
A fogyasztók ugyanis az elszámolási és a forintosítási törvény végrehajtását követően is napról-napra kerülhetnek olyan, valós élethelyzetbe, amikor nem rendelkeznek elég bevétellel a tartozás megfizetésére és megoldást csak a magáncsőd nyújthat.
3. Feltételként meghatározásra kell, hogy kerüljön egy olyan minimális értékhatár a fennálló tartozásoknál, amely alatt nem igényelhető a csődvédelem. Ezzel együtt a fogyasztói jogok lényeges garanciáját jelenti, ha a későbbi szabályozás arra is kitér, hogy önmagában a rendszerbe kerülés folytán nem terhelheti a fogyasztót többletköltség (így például a vagyonfelügyelő díja).
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a fentiek szerint támogatja és szorgalmazza a magáncsőd intézményének bevezetését, amellyel a bajba jutott adósok és hitelezők egymással együttműködve oldják meg a felmerülő problémákat, ugyanakkor lényeges rögzíteni a szabályozás sarokpontjait, amelyek a fogyasztói jogok garanciáját jelentik.
