Még 2014. január elsején került bevezetésre az a módosítás, amely szerint a termékbemutatókat be kell jelenteni a rendezvény előtt tizenöt nappal. Egy évvel ez után jól látszik, hogy a szigorítás nem hozta meg a várt eredményeket. Az árubemutatókra továbbra is valótlan ígéretekkel, méregdrága, ám sokszor használhatatlannak bizonyuló árucikkekkel csábítják főleg a szépkorúakat. A fogyasztóknak pedig hiába van tizennégy napjuk arra, hogy meggondolják magukat a vásárlást illetően, a cégek ezzel általában nem foglalkoznak.
Sokszor utol sem tudják érni a céget a vásárlók, mert az köddé válik, a bejegyzett székhelyen egy épülőfélben lévő családi ház fogadja a fogyasztót vagy épp az már kétszer is átalakult és más vállalkozásként működik. – állítja a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ). Az alkalmazott trükkök tárháza kifogyhatatlan és a példákat sorolni lehetne. Mostanra egyértelmű vált, hogy csak a termékbemutatók betiltása hozhatja meg a várt eredményt.
2014. január elsejétől hatályos a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet azon rendelkezése, hogy üzleten kívüli kereskedelem esetében legkésőbb tizenöt nappal megelőzően be kell jelenteni a termékbemutatókat az illetékes jegyzőnek. A fogyasztóvédelmi felügyelőség ekkor még nem is értesül az esetről: a jegyző a Korm. rendelet értelmében csak később – szinte „postásként” – értesíti az utazás vagy a rendezvény helye szerint illetékes hatóságot.
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez beérkező fogyasztó megkeresések alapján jól látszik, hogy a módosítás nem érte el a kívánt hatást: a bejelentési kötelezettség nem változtatott általánosan a cégek gyakorlatán. Azok továbbra is valótlan, szórólapon megtalálható ígéretekkel, sokszor nem is létező ingyenes egészségi állapot-felméréssel, ajándékokkal csábítják a fogyasztókat a rendezvényekre, ahol pedig megtévesztő információkkal, agresszív marketing-technikákkal veszik rá őket a szerződéskötésre. Az tehát, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság tudomást szerez – már ha szerez és a cég teljesíti bejelentési kötelezettségét – a rendezvényről, továbbra sem riasztja el a cégeket a fenti fogyasztóellenes gyakorlatok alkalmazásától.
2014. június 13. óta a fogyasztók már nem 8 munkanapon, hanem 14 napon belül gondolhatják meg magukat, ha termékbemutatón vásárolnak, de az érintett vállalkozások ezzel sem törődnek sokszor, hiába jelentik be megfelelően részükre írásban azt, hogy gyakorolják indokolás nélküli elállási jogaikat. A vásárlók ekkor persze bottal üthetik a rendezvényen általában már előlegként előre elkért több tízezer forintos összeget is.
Ráadásul rajtuk marad ilyenkor a sokszor használhatatlan termék, amelyhez a boltban vagy interneten akár ötödannyi összegért is hozzájuthatnak – mint az történt a 280.000 Ft-ért polarizált fényterápiás lámpaszettet vásárló fogyasztó esetében, aki csak később tájékozódott a weben annak valódi áráról.
A fogyasztóvédelmi szabályok megsértése mellett a termékbemutatós cégekkel más hatóságoknak is meggyűlik a bajuk rendszeresen. Nem példa nélküli velük szemben a jogellenes adatkezelés miatti bírságok alkalmazása vagy épp a csalás kísérletének gyanúja miatt rendőrségi nyomozás a legutóbbi esetnél, amikor a vállalkozás azt állította valótlanul a megvételre kínál ágyneműről, hogy annak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár visszatéríti az árát. Emellett pedig a Gazdasági Versenyhivatal is sorra hozza meg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot megállapító és több millió forintos bírságokról szóló határozatait.
Mindezek egy irányba mutatnak: az árubemutatóval foglalkozó cégek megfékezésére hozott előírások kudarcot vallottak, nem hozták meg a kellő eredményeket.
