2014. október 24-31. között egyhetes konferencián vett részt Shanghaiban Elek Balázs, a Debreceni Ítélőtábla bírája, ahol előadást tartott a büntetőpolitika változásáról és annak hatásairól a bírói gyakorlatban. A konferenciát a Shanghai Tudományos Akadémia szervezte együttműködve a Shangai Legfőbb Ügyészséggel és bírósággal. Elek Balázs a Kínában szerzett élményeiről, tapasztalatairól mesélt.
Hogyan jött a lehetőség, hogy Kínába utazhatott?
Nyáron járt Magyarországon a Shanghai Tudományos Akadémia Európai Büntetőjogi Kutató Intézetének küldöttsége, amely látogatást tett az Országos Bírósági Hivatalban, a Legfőbb Ügyészségen, az Országos Rendőr-főkapitányságon, illetve az együttműködő partnerénél a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karánál. Ezen a protokoll eseményen én is részt vettem, ahol felkínálták a lehetőséget, hogy a konferencián részt vegyek.
Milyen egy nemzetközi konferencia Shanghaiban?
Shanghai viszonylatban ez egy igen jelentős esemény volt, ahol az írott és elektronikus média is képviseltette magát. A konferencia egyik napirendi pontja a Magyarországon kiadott, Polt Péter szerkesztésében megjelent Büntető Törvénykönyv Kommentár Általános Részének kínai kiadása volt. Mindez engem személyesen is érintett, hiszen jelentős terjedelemben írtam bele fejezetrészeket. A kínai jogtudósok tanulni vágyását jelzi, hogy ennek 2000 példányos első kiadása napok alatt elfogyott.
A rendezvényen elsősorban az európaiakra voltak kíváncsiak, a kínai előadók maximum 10 percet kaptak, szemben a meghívott vendégekkel, akiknek 20-25 perc állt a rendelkezésére.
Milyen szakmai benyomásokat szerzett?
A kínai előadások leginkább arról az útkeresésről szóltak, hogyan tudják a megváltozott gazdasági környezet mellett a még alig változó szabályrendszerüket alkalmazni. Mindezt a gazdasági bűncselekmények szabályrendszerének kialakításakor már itthon is átéltük. A Romániából, Szlovéniából és Horvátországból érkezett professzorok előadásai ugyancsak a gazdasági szabályrendszer átalakulását vázolták fel, melyek kísértetiesen hasonlítanak a hazai tapasztalatokhoz.
Érződött, hogy minél több európai kapcsolatot szeretnének kiépíteni, amiben Magyarország szó szerint egy hídfőállás, hiszen a többi európai előadó is rajtunk keresztül szerzett tudomást az eseményről.
Kínáról gyakran elhangzik, hogy az elektronikai eszközök használata terén jóval előrébb járnak a világ más részeinél. Ön mit tapasztalt? Mennyire elterjedt a használatuk az igazságszolgáltatásban?
A kerületi legfőbb ügyészségen és a másodfokú bíróságon tett látogatás során számomra megdöbbentő volt látni azt a technikai fejlettséget és előrehaladást, ami számunkra is követendő lehet. Minden akta digitalizált, a védő jelszóval bármikor beléphet, és tanulmányozhatja az ügy iratait. Éppen ezért feleslegessé válik a nagy terjedelmű akták folyamatos fénymásolása, ami az itthoni gyakorlatunkban különösen védőváltáskor okoz problémát, amikor az új védő ragaszkodik iratkérési jogához.
Naprakész weboldaluk van, ahol beadványok, jogorvoslatok benyújtására is lehetőség van. Természetesen a bíróság is küldhet üzenetet elektronikus úton. Nyilvánvalóan volt fénymásoló az ügyészségen és a bíróságon is, azonban én egyet sem láttam.
Mennyiben más ott egy bírósági eljárás? Az ország területi kiterjedése mennyiben befolyásolja azt?
Bírósági eljárást nem láthattunk, csupán modern számítógépekkel felszerelt tárgyalótermeket, amelyek kialakításakor még olyan részletekre is ügyelnek, hogy milyen színekből álljon a falak festése annak érdekében, hogy a lehető legnyugodtabb környezetet alakítsák ki.
Jómagam elsősorban a büntetőeljárások folyamata után érdeklődtem, így azzal kapcsolatban szereztem tapasztalatokat. A jogi környezet sok tekintetben hasonló, de a különbségek is jelentősek.
Az előzetes letartóztatás az ügyész jogköre. Komoly fejleménynek tartják, hogy kezd visszaszorulni a büntetőeljárásban az előzetes letartóztatások aránya, jelenleg már „csak” 86%-nál tartanak. Az ügyész felügyeleti jogköre kiterjed a nyomozásra, a börtönökre, és a bíróságokra is, azonban ez a felügyeleti jog nem az egyes ügyekben hozott döntéseket érinti.
Előadásában említette, hogy az elmúlt 30 évben a büntető törvénykönyv jelentősebb változásokon ment keresztül, ami a bírói szemléletet igazította vagy kívánta igazítani. Kínában történt hasonló változás?
Kínában ez most kezdődött el. Nem lehetett elhallgatni az előadásomban, hogy nálunk a büntetőpolitikában több irányváltás történt az 1990-es társadalmi-politikai fordulat után, azaz a büntetőpolitika változása nemritkán egymással ellentétes szemléletű büntető jogszabályokat eredményezett. Megtisztelő volt az érdeklődés, ami a saját tapasztalatainkra vonatkozott.
Mit lehet hasznosítani itthon a szerzett tapasztalatokból?
A magyarországi küldöttség egyik tagja Miskolczi Barna miniszteri biztos volt, aki a készülő büntetőeljárási törvény kodifikációját irányítja. Teljes egyetértés volt abban, hogy a shanghai technikai megoldások követendő például szolgálhatnak. Jelentős tapasztalatuk van abban, hogy nagyszámú ügyet hogyan lehet hatékonyan, átláthatóan kezelni. A távolságok miatt például napi rendszerességgel számítógépen keresztül történnek a tanúkihallgatások.
Úgy gondolom, hogy a büntetőeljárások gyorsítására vonatkozó törekvéseink csak akkor valósulhatnak meg, ha olyan szabályokat sikerül megalkotni, amelyek a felesleges adminisztratív terheket csökkentik és az érdemi bírói munkára koncentrálhatunk.
