A gyermekvédelmi törvény módosításával rugalmasabb lehet a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szociális intézményi elhelyezés elutasításával szemben a bírósághoz lehet fordulni, és a nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban lévő, még iskolába járó gyermekeknek is ingyenes lehet a közétkeztetés a jövőben.
Az Országgyűlés minderről hétfőn döntött a szociális ellátási, a gyermekvédelmi és más törvények módosításának elfogadásával. Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének javaslatát 130 igen szavazattal, 37 nem ellenében, 28 tartózkodás mellett fogadták el.
A törvény a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások és szolgáltatások területén egységes jogorvoslati rendet alakít ki. Ez azt jelenti, hogy az intézményvezetői – például a felvételt elutasító – döntésekkel szemben a fenntartóhoz lehet fordulni, annak felülvizsgálatát pedig bíróságtól lehet kérni.
A módosítás értelmében a jövőben kivételes esetekben el lehet térni attól a szabálytól, amely szerint egy-egy szociális intézményben egyszerre legfeljebb 150 embert láthatnak el. Ez a korlátozás nem vonatkozik majd a hajléktalanok szakosított ellátására, hogy senki ne kerülhessen életveszélybe, és senkinek ne kelljen akarata ellenére az utcán töltenie az éjszakát.
A változtatások célja az is, hogy megszüntesse a családsegítésnél és a gyermekjóléti szolgáltatásoknál a párhuzamosságokat. Ennek értelmében 2015. január 1-jét követően a családsegítői szolgáltatást csak gyermekjóléti szolgáltatással együtt, egy szolgáltatói keretben lehet majd létrehozni. Ez az “integrálási kötelezettség” azonban nem érinti a december 31-én már működő szolgálatokat.
Pontosították a fogyatékkal élők támogatott lakhatásának szabályozását is, hogy az érintettek lehetőleg ne nagy létszámú ápoló-gondozó otthonokban éljenek. A már meglévő nagy intézmények férőhelyeit csak a támogatott lakhatás valamelyik formájába szervezhetik át, és új férőhelyeket csak lakásban vagy házban alakíthatnak ki.
A törvény értelmében a szociális intézmények fenntartói a jövőben belépési hozzájárulást kérhetnek a férőhelyek legfeljebb 50 százalékáig. Nem kérhető azonban ilyen hozzájárulás a rehabilitációs intézményekbe, a hajléktalanok otthonába történő belépésnél. Az állami, az önkormányzati, a nem állami és egyházi fenntartó – évente egyszer – egyaránt konkrét összegben állapíthatja meg a belépési hozzájárulás összegét, legfeljebb nyolcmillió forintig. Azonban a feladatellátásra kötelezett fenntartó nem tagadhatja meg az ellátást azért, mert az igénylő a belépési hozzájárulást nem képes megfizetni. Az ellátás három éven belüli megszűnése esetén – például az ott gondozott halálakor – a hozzájárulás időarányos részét vissza kell adni a befizetőnek vagy az örökösöknek.
Egyértelműsítették a szabályozást arról is, hogy az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben dolgozók munkaidő, pihenőidő és illetményrendszer tekintetében ne kerülhessenek hátrányosabb helyzetbe, mint az állami fenntartású intézmények közalkalmazottai.
Kiterjesztették a közfeladatot ellátó személyeket megillető büntetőjogi védelmet a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekben és javítóintézetekben szakmai munkakörökben dolgozókra.
Lehetővé tették továbbá, hogy a családok átmeneti otthonából azonnal eltávolítsák azokat a szülőket, akik súlyosan agresszív, veszélyeztető magatartást tanúsítanak gyermekük, házastársuk vagy az ott dolgozókkal szemben.
A nevelőszülőnek jelentkezők választhatnak a foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez szükséges képesítési előírások teljesítése között. A nevelőszülőnek jelentkezők így nemcsak az országos képzési jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzése, hanem akár már a 60 órás nevelőszülői tanfolyam elvégzése után is megkezdhetik a nevelőszülői munkát. Feloldották azt a korlátozást is, amely szerint a nevelőszülő nem folytathat más keresőtevékenységet. Más munkát azonban csak akkor végezhetnek a nevelőszülők, ha azzal nem veszélyeztetik a náluk elhelyezett gyerekek ellátását.
A módosítással lehetővé tették a bölcsődéket fenntartóknak azon gyermekek felvételét is, akik nem az adott ellátási területről érkeznek. A fenntartók így a férőhelyszám 15 százalékáig például felvehetnek olyan gyermekeket is, akiknek a szülei az adott településre járnak be dolgozni egy másik településről.
A módosítás egyértelművé tette azt is, hogy a 10 ezernél nagyobb lakosú település csak akkor “válthatná ki” családi napközivel a bölcsődei ellátás biztosítási kötelezettségét, ha az önkormányzat már legalább egy bölcsődét fenntart.
A törvény értelmében mivel a nevelésbe vett gyermekek és az utógondozói ellátásban részesülő, tanulói jogviszonnyal rendelkező fiatalok halmozottan hátrányos helyzetűnek minősülnek, 2015 júliusától díjmentesen kaphatnak ebédet az iskolákban.
A módosítás a kiskorúak védelme érdekében megtiltotta a súlyos sérülésveszéllyel járó úgynevezett ketrecharcot is. A sportról szóló törvény rendezvények szervezésére vonatkozó szabályainak módosításával tiltották meg a 14 év alatti gyermekek részvételét az ilyen “fizikai erőpróbában”.
A törvénymódosítás nagy része két lépcsőben, jövő január 1-jén és július 1-jén lép hatályba.
