Orvosok, betegek, biztosítók és jogászok számára is hasznos tudnivalókat ígér az orvos-beteg jogviszonyokról szóló sorozat új kötete, mely bemutatja a kórházak és orvosok kártérítési felelősségét részben átvállaló konstrukciókat is.
Hídvéginé Dr. Adorján Lívia és Sáriné Dr. Simkó Ágnes szerzőpárostól Orvos-beteg jogviszonyok az egészségügyben címmel jelent meg könyvsorozat a Medicina Könyvkiadó gondozásában. Az első két kötet (A betegek jogairól, Műhibák és kártérítési perek az egészségügyben) sikere után a Biztosítási szerződések az egészségügyben címet viselő harmadik könyv is óriási népszerűségnek örvendhet. A kötet ünnepélyes keretek között tartott bemutatójára a Magyar Ügyvédi Kamara épületében került sor, mely méltóképpen szimbolizálta a könyv jogi szakmai jelentőségének súlyát is. Az orvos-beteg jogviszonyt és az egészségügyi munka biztosítási hátterét a társadalom többsége kissé végeláthatatlan, jogi, orvosi kérdésnek tekinti, pedig az egészségügyi szolgáltatás igénybevételével mindannyian részesei vagyunk ennek a folyamatnak, s különösen egy rosszul sikerült kórházi ellátás vagy egy betegjogi jogsértés esetén szembesülhetünk a jogviszony bonyolultságával. A könyv szerzőinek nem titkolt szándéka volt, hogy a kötet – egyúttal a teljes könyvsorozat – leginkább a beteg, mint védelmet igénylő személy érdekeit juttassa kifejezésre, s a betegjogok hatékony érvényesüléséhez az egészségügyben résztvevő szereplőknek is megfelelő jogi segítséget nyújtson. A mű nyelvezete igyekszik a közérthetőségre törekedni, de egyaránt cél volt a magas szakmai színvonal biztosítása is. Farkasvölgyi Frigyesné a Medicina Könyvkiadó igazgatója szerint elsőre talán furcsának tűnhet jogi szakkönyv kiadása egy orvosi szakkönyveket megjelentető kiadótól, a könyv témája azonban elválaszthatatlan az orvoslástól. A szerzők igen jelentős ítélkezési gyakorlata és a jogszabályalkotással összefüggő tapasztalata ötvöződik a harmadik kötetben, mely a betegjogok, műhibaperek, az egészségügyet érintő biztosítási jogviszonyok témakörét boncolgatja és komoly szakmai segítséget nyújt a gyakorló jogászok, orvosok, biztosítók, s legfőképpen a betegek számára. A mű nem tartalmazza ugyanakkor a betegeknek, illetve az orvosoknak az állammal, illetve az egészségügyi kormányzattal kapcsolatos jogviszonyait.
A bemutatón Bánáti János a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke értékelte a könyv és a teljes sorozat szakmai kiválóságát. Különös jelentőséget tulajdonított annak, hogy e könyvbemutatóra az Ügyvédi Kamarában kerülhet sor, mivel a jogászi – és különösen az ügyvédi – hivatás aktív szerepvállalása mindig tetten érhető volt az egészségügyben. Kiemelte a jogi és az orvosi hivatásrendek közötti régi és szoros együttműködés fontosságát. S bár a könyvben időnkét úgy tűnhet, hogy ellentétes oldalra kerül az orvosi és az ügyvédi szemlélet, ami műhibapereknél például törvényszerűen előfordul, de ez sosem jelenti a két szakma rivalizálását, sokkal inkább az egymás iránti tisztelet domborodik ki belőle. Az elnök szerint a könyv nem csak az ügyvédek számára lehet hasznos, de a biztosítótársaságok jogászainak is megfelelő eligazítást nyújthat az egészségügyi biztosítási jogviszonyokban. A benne levő jogi megoldások egy ügyvéd számára nem csak egy perhez adnak jelentős segítséget, hanem már a jogi tanácsadás során is, és iránymutatásul szolgálnak akkor is, ha meg kell állapítani, hogy érdemes-e keresetet benyújtani egy adott vitában. Az egészségügyi szakszolgáltatónak szintén hasznos információkat jelenthet a könyv és segít megkötni azt a felelősségbiztosítást, amely nélkül nem is működhetnek. A kötet különösen az orvos vagy egészségügyi szolgáltató felelősségbiztosításával foglalkozik, de kilép annak keretei közül, s általánosságban is elemzi a felelősségbiztosítást, valamint bemutatja az európai jogi szabályozási hátteret. Ebből adódóan számos magyar jogesettel és európai bírósági gyakorlattal is találkozunk a könyvben. Megállapítható az is, hogy a három kötet egymásra épül ugyan, de külön-külön is jelentős értéket képviselnek. Az egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos jogvitákban alapműnek tekinthető a most megjelent harmadik kötet, egyúttal élesen kirajzolódik benne a beteg érdekeinek szolgálata. A kérdések és elemzések mögött mindig a betegérdek húzódik.
A szerzőtársak között már a kezdetektől fogva nagy volt az egyetértés. A könyv egyik szerzője, Sáriné Dr. Simkó Ágnes tizenhárom évig volt az új Polgári Törvénykönyv előkészítéséért felelős főosztályvezető, majd miniszteri biztos az Igazságügyi Minisztériumban, akinek minisztériumi munkássága nagyban meglapozta az alkotás létrejöttét. A könyvsorozat megjelentetésének ötlete egyébként szerzőtársától ered, akinek sok évtizedes bírói gyakorlatára épít elsősorban a közös mű. Az első kötet a betegjogokkal foglalkozik, a betegjogok megsértésével és a jogsértések következményeivel. A második a műhibák és kártérítési perek polgárjogi vonatkozásait taglalja, de helyenként büntetőjogi vonatkozások is fellelhetőek. A harmadik kötet a Polgári Törvénykönyvhöz szintén szorosan kapcsolódó témát elemez, a felelősségbiztosítási rendelkezéseket, s az egészségügyben szokásos biztosítási szerződések körét. A sorozat kezdetekor a szerzők az akkor még irányadó régi Ptk. alapján dolgoztak, ám idő közben hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv, így az ezzel járó változásokat is végigköveti a könyv. Bemutatásra kerül a régi és az új szabályozási környezet is, ami azért is jelentős, mert még sokáig együtt fog élni a két törvény. Nem utolsó sorban az Európai Uniós normák, s az azoknak való megfelelés is kitüntetett figyelmet kap a könyvben.
A szerzőpáros másik tagja, Hidvéginé Dr. Adorján Lívia elmondta, hogy az Európai Unió egész területén számos jogi probléma merül fel az egészségügyben, melyek jellemzően nem csak jogi, de társadalmi és politikai kérdéseket is felvetnek. A betegek érdekében vágtak bele a sorozat megalkotásába, hiszen a betegnél nincsen kiszolgáltatottabb szereplője az egészségügynek, ő az, aki elsősorban védelemre szorul, ugyanakkor az orvosok felé is szükséges a megfelelő védelem. A könyv megalkotásánál fontos szempont volt, hogy a biztosítás egy anyagi értelembe vett megoldás legyen az egészségügyben felmerülő tipikus problémákra. Kiderül továbbá a kötetből az is, milyen múltra tekint vissza a hazai egészségbiztosítás, s milyen biztosítási konstrukciók alakultak ki a gyakorlatban, illetve milyen megoldásokat alkalmaznak szerte a világban. A szerző a könyv kapcsán kiemelte azt – az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépése kapcsán adódott – jogi problémát, ami korábban nagy ijedségre adott okot az egészségügyben, mely szerint az új Ptk. szerinti felelősségi szabályok alkalmazása az orvos-beteg jogviszonyban egy nagyon szigorú objektív felelősséget jelent volna. A jogalkotás során azonban a szakma kiharcolta az Egészségügyről szóló törvény módosítását, így a korábbi szabályokkal összhangban az egészségügyi szolgáltatással összefüggésben keletkezett kárigényekre az új Polgári Törvénykönyvnek a szerződésen kívül okozott károkért való felelősségi szabályait kell alkalmazni.
A szerző a Jogi Fórumnak elmondta, hogy alapvető szempont volt a könyv megírásánál a szakmai igényesség, azonban ennél sokkal fontosabb volt, hogy bárki számára érthető legyen a tartalom. Törekedtek arra, hogy a könyvből nyilvánvaló legyen a beteg számára, hogy hová fordulhat segítségért az egészségügyi ellátásban őt ért sérelmek miatt, s hogy lássa az ilyen ügyek jogi kimenetelét, illetve, hogy a biztosítók hol helyezkednek el ebben a jogviszonyban.
A könyv legfőbb újdonsága a korábban azonos témában született munkákhoz képest, hogy már az új Polgári Törvénykönyv szellemében elemzi az egészségügyi szolgáltatók és a betegek jogviszonyát, feldolgozva a könyv lezárásakor már meglévő minden lényegesebb jogszabály módosításokat is. Ezen kívül mindhárom kötetben igen jelentős mennyiségű hazai és európai bírósági jogeset is található, melyek többsége a felsőbb bíróságokat is megjárta és elvi éllel alkalmazható.
