Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke hétfőn az Országgyűlés bizottsági elnökeinek találkozóján beszámol a magyarországi korrupciós helyzetről készített idei felmérés eredményeiről – közölte csütörtökön a felügyeleti szerv.
Az idei felmérés eredményei alapján az ÁSZ megállapította, hogy a magyar közszféra intézményei egyre elkötelezettebbek a megelőzésen alapuló korrupció elleni küzdelem terén, és a kormányzati intézkedések pozitív hatásai is nyomon követhetők.
A közlemény szerint az ÁSZ a 2009-ben elindított, úgynevezett Integritás Projekt keretében – egy holland módszer adaptálásával és továbbfejlesztésével – kialakított egy magyar modellt, amely “az egész világon egyedülálló”, mert a korrupciós helyzetet értékelő más elemzésekkel szemben nem érzékelésen, hanem objektív kritériumrendszeren, mérőszámokon alapul.
Az önkéntesen kitölthető kérdőív egyfelől a válaszadó szervezet feladatai és működési környezete alapján azonosítja a korrupciós kockázatokat, másfelől a belső ellenőrzés kiépítettségére, a szervezetek védettségére irányuló kérdésekből áll össze – írta az Állami Számvevőszék. A felmérés tehát nem arra irányul, hogy feltárjon konkrét korrupciós eseteket, hanem az egyes közintézmények veszélyeztetettségét, a meglévő kockázatokat azonosítja be, és feltérképezi, hogy az adott állami szervnél milyen belső ellenőrzési mechanizmus működik, amellyel kivédheti a korrupciós veszéllyel szemben – áll a közleményben.
A felmérést 2011-ben kiterjesztették az egész magyar közszférára, és 2013-ban létrejött az Integritást Támogatók Köre, amelyhez több mint 1300 közintézmény csatlakozott – írta az ÁSZ.
A számvevőszék december 2-án hozta nyilvánosságra az idei, immár negyedik alkalommal elvégzett Integritás-felmérés eredményeit. A 155 kérdésből álló felmérést minden eddiginél több, 1584 szervezet töltötte ki. A válaszadó állami szerveknél dolgozik a magyar közszféra összes alkalmazottjának több mint a fele.
Az ÁSZ megállapította, hogy a felmérésben tavaly is részt vett szervezetek esetében a korrupciós kockázatok kismértékben csökkentek, az ellenőrzés szintje pedig emelkedett, vagyis a kockázatok és a kontroll közötti olló szűkült 2013-hoz képest.
Kapcsolódó cikk:
