A körültekintő szerződéskötés teljes hiánya, végrehajtás alá vont cégek, elnehezülő fogyasztói jogérvényesítés – a Budapesti Békéltető Testülethez beérkező építőipari ügyek jól mutatják azokat a tipikus problémákat, amelyek elkerülhetőek lennének egy kis odafigyeléssel.
Jól mutatja ezt annak a fogyasztónak az esete is, aki több százezer forintért rendelt meg egy síremléket (sír-fedlapot) egy vállalkozástól. A felek egymásban üzleti kapcsolatuk elején teljesen megbíztak, mindent szinte szóban intéztek. Ezt követően azonban a fedlap megrepedt, a felek között pedig elmérgesedett a helyzet. A szóbeli kapcsolattartásnak köszönhetően még abban sem értettek egyet, hogy maga a megrendelés eredetileg mészkőre vagy gránitra vonatkozott. Végül a Budapesti Békéltető Testület előtt megegyeztek, a vállalkozás a fedlap cserét vállalta, amellyel a fogyasztó elégedett is volt.
Az építőipari tárgykörben benyújtott kérelmekből kiderül, hogy a fogyasztók még mindig teljesen óvatlanul kötnek szerződést és elfogadják a lépcsőházukban sosem látott üzletkötők ajánlatait, akik gyakran arra hivatkoznak valótlanul, hogy a nyílászáró-cserét a közös képviselő ajánlotta. A különösen jó üzlet hatását keltő ígéretek közepette a fogyasztók a szokásosnál sokkal nagyobb összegű foglalót adnak át a „szakembernek”, emellé még külön „felmérési díjat” fizetnek. Sőt önként azt is aláírják – anélkül, hogy a vonatkozó papírt átolvasnák -, hogy fizetési késedelmük esetében (a foglaló, felmérési díj mellé) még kötbér-fizetési kötelezettséget is vállalnak.
A gyanakvás teljes hiánya eredményezi a sokszor tartalmi ellentmondásoktól hemzsegő általános szerződési feltételeket tartalmazó papírok aláírását, amelyeken sokszor az üzletkötői elérhetőség pusztán csak egy keresztnevet alkalmaz. Jól látszik az is, hogy a fogyasztók sokszor nem mérik fel, voltaképpen kivel is szerződnek.
Pedig ha legalább a vállalkozás székhelyének beazonosítására gondot fordítanának, maguk is belátnák, hogy érdemes tájékozódni, mielőtt például az újpesti vagy épp kőbányai ablakcseréjükkel egy az ország másik végén lévő apró községben bejegyzett, budapesti telephellyel, de bemutatóteremmel nem rendelkező vállalkozást bíznak meg. Bizonyos vállalkozások ugyanis rendre a szerződéskötés, a foglaló átadása után elérhetetlenné válnak, illetve hibásan, késedelmesen, sőt egyáltalán nem teljesítenek. A fogyasztói jogok érvényesítése – és maga a vállalkozással való kapcsolatfelvétel is – nagyon elnehezül.
A Budapesti Békéltető Testülethez beadott építőipari ügyek esetében sokféle kérelemmel lehet találkozni, a fogyasztói beadványok főként a nyílászárócserékkel, a régi építésű lakások felújításával, a kisebb, nem szavatossági, illetve jótállási (javító-karbantartó) kőműves és vegyes szakipari munkákkal, az új építésű lakások jótállási ügyeivel kapcsolatosak. A fogyasztók könnyen elkerülhetik az ilyen ügyekkel kapcsolatos kellemetlen meglepetéseket, amennyiben betartják az alábbi jótanácsokat.
1. Mielőtt a hangzatos ajánlatot a fogyasztó elfogadja, célszerű igénybe vennie az ingyenes céginformációt. Így megkímélheti magát attól a nem kívánt esettől, hogy hiába van igaza, a vállalkozás terhére a cégjegyzékbe bejegyzett több végrehajtási eljárás miatt számára csak jár a pénz, de már nem jut…
2. Ragaszkodjanak a fogyasztók ahhoz is, hogy az elvégzett munka után egyértelmű, a termékre, és az elvégzett munkára vonatkozó, világosan elkülönített jótállási jegyet, dokumentációt kapjanak. Ez saját maguk érdeke. Jó példa erre annak a jó rábeszélő képességű üzletkötőnek az esete, aki szóban tíz év garanciát vállalt „mindenre”, aztán csak a hibás teljesítés után derült ki, hogy a tíz év pusztán kettő és kizárólag a termékre vonatkozik.
3. A Budapesti Békéltető Testületet egyre több olyan ügyben keresik meg a kérelmezők, amelyek egyszerre több tulajdonost, illetve társasházat érintenek. Így például az egyik – szintén egyezséggel lezárt – eljárásban az érintett vállalkozások ingatlan felújítását és közcélú villamos hálózatra csatlakozás munkálatait és erősáramú főelosztó hálózat tervezését vállalták. Fontos tudni, hogy az ilyen ügyekben a közszolgáltató cégekkel szorosan együtt kell működniük a feleknek, épp ezért már előzetesen a vállalkozási szerződésben célszerű kitérni az egyes engedélyeztetések határideje és az engedélyek beszerzése elmulasztása jogkövetkezményeinek részletes szabályozására is.
4. Végül, ha az építőipari munkálat rosszul került elvégzésére és annak megrendelője nem magánszemély, hanem társasház vagy például lakásszövetkezet, akkor sem kell bírósághoz fordulnia rögtön, hanem javasolt igénybe venni az ingyenes, gyors békéltető testületi eljárást a vitás ügy rendezésére.
