Az Amerikai Egyesült Államok legfőbb ügyészéhez, illetve a budapesti nagykövetség ideiglenes ügyvivőjéhez fordult Polt Péter legfőbb ügyész. Az Amerikai Egyesült Államok által elrendelt beutazási tilalommal kapcsolatban Polt Péter írásban válaszolt egy országgyűlési képviselő hozzá intézett kérdéseire.
A legfőbb ügyész válaszában kifejtette, hogy büntetőügyben nyomozás elrendelésének alapjául az szolgálhat, ha a hatóságok feljelentés vagy hivatalos tudomásra jutás útján olyan konkrét magatartásról szereznek tudomást, amely valamely bűncselekmény gyanúját kelti.
Az ügyészi szervekhez feljelentés nem érkezett, és olyan adatszolgáltatás sem történt az amerikai fél, vagy bárki más részéről, amely a hatályos büntető jogszabályok alapján az eljárás megindításához, vagy feljelentés-kiegészítés elrendeléséhez vezethetett volna.
A sajtóban megjelent hírek alapján az ügyészség az elmúlt időszakban széleskörű iratvizsgálatot folytatott, amelynek eredményeképp azt állapította meg, hogy nincs olyan folyamatban lévő vagy befejezett büntetőügy, amellyel konkrétan azonosítani lehetne olyan eseteket, amelyekre a kitiltások vonatkozhatnak.
A Magyar Köztársaság kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló. Budapesten az 1994. év december hó 1. napján aláírt szerződés kihirdetéséről szóló 1997. évi LX. törvény alapján az Egyesült Államoktól bűnügyi jogsegély csak egy már folyamatban lévő konkrét büntető ügyben kérhető, a tényállás, a rendelkezésre álló és a jogsegély révén beszerezni kért bizonyítékok részletes ismertetéséről.
A fentiek alapján az ügyészségen nincs olyan konkrét bűnügy, tényállás, rendelkezésre álló, illetve megjelölhető bizonyíték, amely a jogsegély-kérelmet lehetővé tenné. Ez utóbbi adatok hiányában pedig új nyomozás sem rendelhető el.
Magyarország Ügyészsége és a legfőbb ügyész következetesen és minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel fellép valamennyi bűncselekmény, így a társadalomra különös veszélyt jelentő korrupciós cselekményekkel szemben. Ennek keretében Polt Péter legfőbb ügyész a két kormány között a bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem terén folytatott együttműködés fokozásáról szóló Budapesten 2008. október 1-jén aláírt megállapodás 11. cikke alapján megkereste Eric H. Holdert, az Amerikai Egyesült Államok legfőbb ügyészét, és M. André Goodfriend ideiglenes ügyvivőt. A megkeresésben – amely tehát nem azonos a bűnügyi jogsegély egyezmény szerinti jogsegély-kérelemmel – a magyar legfőbb ügyész az érintett üggyel kapcsolatos minden olyan adat átadását kérte, amelyet a vonatkozó jogszabályok lehetővé tesznek.
A magyar legfőbb ügyész és az ügyészség bármilyen további információ birtokába jutását követően a törvényben előírt szükséges lépéseket haladéktalanul megteszi.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára az Országgyűlés külügyi bizottságának hétfői ülésén felidézte: október 6-án André Goodfriend megkereste a tárcát, és arról tájékoztatta, hogy az amerikai kormányzat úgy döntött, tíznél kevesebb magyar állampolgárt nem engednek be az Egyesült Államokba, mert korrupciós gyanú merült fel velük kapcsolatban. A nevüket, beosztásukat azonban nem árulta el.
Mivel egy hétig nem jutottak érdemi információhoz, október 13-án Szijjártó Péter miniszter bekérette az ügyvivőt, és személyesen kért tőle tájékoztatást, de az amerikai diplomata csak megerősítette azt, amit korábban elmondott – emlékeztetett. Elmondta, ahhoz, hogy felléphessenek az ügyben, október 17-én átadtak egy szóbeli jegyzéket André Goodfriendnek, hogy ha megalapozottak az információik, azokat adják át, de az ügyvivő azt mondta, hogy ez továbbra sem áll szándékukban. Érdemi előrelépés tehát nem történt az ügyben – tette hozzá Magyar Levente.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: ha az amerikai hatóságok rendelkeznek az általuk feltételezett gyanúsítottak nevével és bizonyítékokkal, bűnügyi jogsegély keretében adhatják át azokat a magyar hatóságoknak. Az igazságügyi miniszter azonban csak akkor fordul ilyen jogsegélykérelemmel az Egyesült Államokhoz, ha a bíróság keresi meg a tárcát, a nyomozási szakaszban pedig a legfőbb ügyész élhet ezzel a lehetőséggel – magyarázta. Hozzátette: tudomása szerint ez még nem történt meg az ügyben.
