Mikor tekinthetünk egy magatartásra még fiatalkori csínyként, és mikor minősül a tett már büntetendő, törvénybe ütköző cselekménynek? Hol húzódnak a büntetendőség határai? Milyen következményekkel számolhat egy fiatal? – A fiatalkorúak által elkövetett leggyakoribb szabályszegések büntetőjogi megítélése
Gyermekkori csínytevés vagy bűncselekmény? Hol a határ?
Elkezdődött egy újabb tanév. A fiatalok az iskolapadba és az „alma mater” falai közé visszakerülve ismét bekerülnek a kortársi közeg már jól ismert világába, ahol akarva-akaratlanul kapcsolatba kerülnek kisebb-nagyobb csínytevésekkel, szabálysértésekkel. Ami azonban sokakat érdekelhet – akár szülőként is – az, hogy mikortól tekinthetünk egy cselekményt pusztán gyermekkori csínynek, apróbb szabályszegésnek, és mikor minősül már büntetendő, törvénybe ütköző magatartásnak, illetve ennek milyen jogi következményei lehetnek.
Írásunkban a fiatalkorúak által leggyakrabban elkövetett és közérdeklődésre számot tartó szabálysértések, valamint bűncselekmények jogi megítélésével, azok várható büntetőjogi következményeivel foglalkozunk. Elsőként a tulajdon elleni szabálysértések bemutatásával, ezen belül is a leggyakoribbnak számító tulajdon elleni szabálysértésekkel, így a bolti lopással, majd az iskolák környékén, szórakozóhelyeken, nyilvános helyeken elkövetett szabálysértések, bűncselekmények, így a garázdaság, a testi sértés, a rablás bemutatásával, végül röviden ezen cselekmények lehetséges büntetőjogi következményeinek ismertetésével foglalkozunk.
Elsőként: ki számít egyáltalán fiatalkorúnak?
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 105. § (1) bekezdése szerint fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem.
A törvény ugyanakkor meghatároz egy büntethetőséget kizáró okot is, amely szerint nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, a testi sértés, a rablás és a kifosztás elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.
A törvény tehát lényegében a 14. életévét betöltött, de 18. életévét el nem érő elkövetőket tekinti általánosságban fiatalkorúnak, kivétel ez alól a legsúlyosabb bűncselekmények, azaz az élet, testi épség elleni bűncselekmények egy része (emberölés, rablás stb.), melyek esetében az elkövető már a 12. életéve betöltése esetén is büntethető és felelősségre vonható.
Dezodor, bizsu ékszer, telefontöltő – A bolti szarkák, avagy bűncselekmény vagy szabálysértés? Hol a határ?
A bolti lopás az esetek legnagyobb részében szabálysértésnek minősül, azaz nem a Büntető Törvénykönyv, hanem a Szabálysértési törvény hatálya alá tartozik.
A szabálysértésekről a 2012. évi II. törvény rendelkezik, amelynek 177. §-a határozza meg a tulajdon elleni szabálysértések körét. Eszerint, aki ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot, vagy ötvenezer forintot meg nem haladó kárt okozva csalást, szándékos rongálást követ el, szabálysértést követ el.
Nem árt tehát tudni, hogy amennyiben valaki bolti lopást követ el, úgy az elkövetési érték, tehát az eltulajdonított, vagy eltulajdonítani kívánt dolog elkövetéskori értéke lesz az a mérce, ami eldönti, hogy az illető ellen szabálysértési eljárás, avagy büntetőeljárás fog-e indulni. Amennyiben az így elvitt dolgok értéke az 50 ezer forintot nem haladja meg, úgy szabálysértési eljárás, amennyiben viszont 50 ezer forintot meghaladja, akkor az illető cselekménye már lopás vétségének (bűncselekmény!) minősül, és ellene büntetőeljárás indul, amely esetben az elkövető súlyosabb következményekkel számolhat.
A jogalkotó a szabálysértési értékre elkövetett lopási cselekmények egy részét bűncselekménynek minősít (ezeket hívjuk ún. „minősítő körülményeknek”), ilyen körülmény például a zsebtolvajlás, vagy ha az elvitt pénztárcában személyigazolvány, illetőleg bankkártya is volt. Ugyanígy bűncselekményt követ el például az a személy is, aki a lopást ún. dolog elleni erőszakkal követi el. Ebben az esetben a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló áruvédelmi eszközt, kemény vagy lágy etikettet megrongálják, letörik, vagyis a dolog elvételének meggátolására alkalmas eszközt megrongálják. Tipikusan ilyen a bevásárlóközpontokban a ruhára rögzített biztonsági etikett vagy címke.
Fontos megjegyezni, hogy ha valakit ilyen, vagy ehhez hasonló bűncselekmény elkövetésén érnek tetten, azt a személyt bárki visszatarthatja a bűncselekmény helyszínén, akár erőszakkal is a rendőrök kiérkezéséig.
Verekszik, ordibál, kukákat borogat = Garázdaság, rendzavarás
A fiatalkorúak által elkövetett szabálysértések közül a másik leggyakoribb még a garázda jellegű, illetve a rendzavaró cselekmények megvalósítása, különösen hétvégén, ittas-bulizós hangulatban. Így aki például a nyílt utcán verekszik, vagy mást verekedésre felhív, ezen cselekménye adott esetben – az ügy egyéb körülményeitől függően – a garázdaság bűncselekményét, vagy rendzavarás szabálysértését valósítja meg. Az iskolai folyosón történő, másokat megbotránkoztató lökdösődés, dulakodás, kölcsönös szitkozódás is kimerítheti a garázdaság fogalmát.
Rendzavarás szabálysértését valósíthat meg továbbá, aki valamilyen nyilvános rendezvényen, a rendező szerv, vagy a rendőrség felhívásával szemben engedetlenséget tanúsít. Sokan nem tudják, de kiemelendő, hogy az ilyen cselekményeknél az ittas állapotban történő elkövetés nem mentesíti az elkövetőt a felelősségre vonás alól, sőt az adott esetben súlyosító körülmény a büntetés kiszabása körében.
Ezzel kapcsolatban fontos lehet tudni, hogy a garázdaságot csoportosan is el lehet követni, és ekkor már bűntettnek minősül, így a büntetési tétel kettő helyett három évig terjedő szabadságvesztés. Csoportos elkövetésnek számít, ha legalább 3 fő vesz részt egy verekedésben, függetlenül attól, hogy a három fő egymással szemben áll. Ugyancsak a garázdaság súlyosabban minősülő esete, ha azt felfegyverkezve valósítják meg, azaz valaki az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál. Ehhez elég egy éles szélű, törött sörösüveg is, vagy egy nagyobb bot, melyet a jogalkalmazók „felfegyverkezve elkövetett”-nek minősítenek.
A garázdaság bűncselekményének létezik egy szabálysértési alakzata is, amely esetében a törvény nem kívánja meg az egyébként a garázdaság tényállási elemét alkotó „erőszakos magatartás” fogalmát. Így például, aki egy kocsmában hangoskodik, és a többi vendéget inzultálva megzavarja az ott lévő többi vendég nyugalmát, azokban riadalmat, megbotránkozást kelt, amennyiben egyéb erőszakos magatartás kifejtésére – pl. nem kezd el székeket hajigálni a többiekre – nem kerül sor, úgy ezen cselekménye garázdaság szabálysértését fogja megvalósítani.
Mit érdemel az a bűnös, aki…? – A szabályszegések lehetséges szankciói
A szabálysértési törvény szerint az elzárással is sújtható szabálysértések – így a lopással, rongálással megvalósuló tulajdon elleni szabálysértés, valamint a garázdaság, rendzavarás – szankciója fiatalkorú elkövetők esetében a szabálysértési elzárás, a pénzbírság és a közérdekű munka büntetés. Emellett a csekélyebb súlyú cselekmények elkövetése esetén – az első „megbotlás” alkalmával – még lehetőség van figyelmeztetés alkalmazására is.
A fiatalkorúak esetében az elzárás leghosszabb tartama 30 nap, míg a pénzbírságé 100 ezer forint, amelynek kiszabására csak akkor kerülhet sor, amennyiben a fiatal annak megfizetését vállalja. A közérdekű munka büntetés pedig csak akkor alkalmazható, ha a fiatal a cselekmény elbírálásakor a 16. életévét betöltötte.
Amennyiben az 50 ezer forintos értékhatárt meghaladó, és így már bűncselekménynek minősülő lopás vétségét valósítja meg a fiatalkorú, úgy az a törvény értelmében két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
Uzsonnapénz, mobiltelefon, márkás ruha elvétele – A rablás
Az iskolákban ugyancsak egyre gyakrabban előforduló jelenség a felsőbb évfolyamos diákok részéről a gyengébb, kisebb fiatalok ún. „csicskáztatása”, értékeinek elvétele.
Ezen esetek száma annál is inkább növekszik, mivel már egyre több fiatal tart magánál drága és értékes okostelefonokat, i-padeket mp3-lejátszót, tabletet, nagyobb összegű készpénzt is. Ezen cselekmények elkövetési magatartása a leggyakrabban a fiatal zsebpénzének, értékeinek elvételében, „kizsarolásában”, „lehúzásban” nyilvánul meg. Az ilyen esetek megelőzésénél a szülőkre, pedagógusokra igen nagy felelősség hárul, hiszen ezek a személyek azok, akik a legjobban ismerik a sértett lelkivilágát és a leggyorsabban tudnak reagálni az elszenvedett testi-lelki sérülésekre.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ezen cselekmények nagyon könnyen fordulhatnak át rablásnak minősülő bűncselekménybe is, mivel a törvény szóhasználata szerint a mástól történő elvétel végett kifejtett erőszak, illetve élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetés akár egy egyszerű „add ide a pénzed, vagy agyonverlek, megöllek” kifejezés elhangzásával – konkrét bántalmazás nélkül is! – megvalósulhat, amelynek büntetési tétele már 2-től 8 évig, fiatalkorú elkövető esetén maximum 5 évig terjedő szabadságvesztés.
A rablás bűncselekményének megvalósulása nem kötődik értékhatárhoz, tehát akár már 100 forint készpénz erőszakkal, fenyegetéssel történő elvétele is megvalósítja a bűncselekményt.
Itt fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a hatályos szabályozás szerint rablást már a 12. életévét betöltött fiatalkorú is elkövethet (ebben az esetben tehát nem zárja ki az elkövető büntethetőségét, hogy nem töltötte be a 14. életévét), amennyiben az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.
Kati, Gina, füves cigi és társaik – A kábítószeres bűncselekményekről pár szóban
A szórakozóhelyeken előforduló leggyakoribb büntetendő cselekmények közül a kábítószer birtoklása, illetve a kábítószer-kereskedelem bűncselekmények törvényi tényállása érdemel említést.
A kábítószer birtoklása már csekély mennyiségű kábítószer termesztése, előállítása, megszerzése, vagy tartása esetén is megvalósul. A 2013. július 1. napja óta hatályos Büntető törvénykönyv szerint pedig már önálló elkövetési magatartásnak minősül a kábítószer fogyasztása, illetve csekély mennyiségű kábítószer fogyasztás céljából történő megszerzése vagy tartása.
A kábítószer csekély mennyiségének meghatározására a törvény a kábítószer ún. tiszta hatóanyag-tartalmát veszi alapul. Így például az egyik leggyakoribb kábítószer, a marihuánás cigaretta alkotóelemének számító tetrahidro-kannabinol (THC) esetén a csekély mennyiség felső határa 6 gramm.
Fontos tudni, hogy az az elkövető, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra szerzi meg vagy tartja, illetve fogyasztja, ha a bűncselekmény elkövetését beismeri, és az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt (elterelés), úgy ebben az esetben büntethetőséget megszüntető ok áll fenn, és vele szemben megszüntetésre kerül a büntetőeljárás.
Amennyiben az elkövető a csekély mennyiségű kábítószert kínálja vagy átadja, ez már kábítószer-kereskedelem vétsége bűncselekményének számít. Ez már egy egyszerű „spangli” átnyújtásával is befejezett és megvalósult súlyos bűncselekménynek minősül, melynek a büntetési tétele a rablással egyenértékű!
Lényeges szót ejteni végül arról, hogy amennyiben tizennyolcadik életévét betöltött személy olyan személynek kínál vagy ad át kábítószert, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be (tehát kiskorúnak), vagy pedig oktatási intézmény, iskola területén, vagy annak közvetlen környezetében teszi ugyanezt, már súlyosabban minősülő, kábítószer-kereskedelem bűntettét követi el, amely a törvény szerint akár öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető!
Sokan talán nem is tudják, hogy a marihuána fogyasztását a vizeletből több hónapra visszamenőleg ki lehet mutatni, így egy meggondolatlan esti szórakozás adott esetben tönkre is teheti egy fiatal egész életét.
