A bíró a hivatalos eljárásokban ismerje fel, ha áldozat áll előtte, és tegyen lépéseket a védelméért, annak a kockázatát pedig minimálisra kell csökkenteni, hogy a sértettek a büntetőeljárásban újabb sérelmeket szenvedjenek el – mondta Borbás Virág bíró, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) főosztályvezetője annak kapcsán, hogy hétfőn áldozatvédelmi konferencia kezdődik a Magyar Igazságügyi Akadémián.
Példaként említette az olyan eseteket, amikor a hajléktalan, aki ellen kéregetés miatt szabálysértési eljárás folyik, valójában a koldusmaffia, emberkereskedelemre specializálódott bűnszervezet áldozata is lehet, akit súlyos fenyegetésekkel kényszerítettek koldulásra, pénzét pedig elveszik, vagy annak a gyermekkorú tanúnak a helyzetét, akiről feltételezni lehet, hogy megfélemlítették, vagy akár súlyos fenyegetések, bántalmazások miatt nem mer valós tartalmú nyilatkozatot tenni.
A bírónak feljelentést kell tennie, ha eljárása során bűncselekmény jut a tudomására. Ez adott esetben felveti a bírói pártatlanság kérdését, de az eljárásjogi lehetőség megvan arra, hogy akár a felek, akár maga a bíró jelezze, ha pártatlansága megkérdőjeleződött. Az áldozat védelme viszont kiemelkedően fontos, különösen kiskorúak esetén működnie kell a jelzőrendszernek. A bíró nem csak feljelentést tehet, értesítheti a gyámhivatalt is. Ennek bevett gyakorlata még nem terjedt el széles körben, nem egyértelmű, hogy mikor, milyen helyzetben kinek mi a feladata, felelőssége. Többek között ennek kialakítását is szeretné elősegíteni a konferencia – mondta az OBH munkatársa.
Az áldozatvédelem a bíróságok számára többek között azt jelenti, hogy bizonyos büntetőperekben a sértettnek, aki sokszor fontos tanúja is az ügynek, vallomása lényeges bizonyíték lehet, csak a legszükségesebb esetekben érintkezzen közvetlenül az elkövetővel.
Különösen indokolt ez például erőszakos cselekményeknél, családon belüli, ismétlődő bántalmazásoknál, nemi erkölcs elleni cselekményeknél, és általában, ha az áldozat fokozottan kiszolgáltatott, például gyerek, fiatal, időskorú – mondta a főosztályvezető.
A gyermekközpontú igazságszolgáltatás keretében minden, héttagúnál nagyobb bíróságon gyermekmeghallgató szobákat hoztak létre, ami a bírák visszajelzései szerint hatalmas előrelépés, a kis áldozatok könnyebben megnyílnak egy olyan környezetben, amely nem idegen, riasztó a számukra.
Az OBH és a bíróságok törekszenek arra, hogy gyermekeket csak olyan bírák hallgathassanak meg, akik alapos képzést és felkészítést kaptak.
“Az áldozatvédelem fontos célja, hogy a büntetőeljárás ne tetézze a bűncselekmény során az áldozatot ért sérelmeket újabbakkal, az áldozatnak ne kelljen újra és újra átélnie a vele történteket, ami fokozza a traumát, például amikor nemi erkölcs elleni bűncselekmény áldozatát szükségtelenül kötelezik arra, hogy újra és újra felidézze a vele történteket, vagy találkozzon támadójával” – mondta Borbás Virág.
Az áldozatvédelem része a tanúgondozás, ennek célja többek között az, hogy a tanúnak legyen lehetősége jelezni, ha fél, nem mer valós tartalmú vallomást tenni, mert fenyegetik.
A büntetőeljárás alternatívája lehet kisebb súlyú ügyekben a mediáció – a sértett és az elkövető közötti közvetítés, tevékeny megbánás -, ami jó szolgálatot tehet olyan ügyekben, amikor például 14-15 éves kamaszok között tettlegességig is fajuló konfliktus alakul ki, vagy kisebb súlyú garázdaság, rongálás elkövetőivé válnak. Nem biztos, hogy az ilyen ügyeket mindig büntetőeljárásban kell kezelni és szankcionálni. A szakemberek szerint tény, hogy a fiatalkorú elkövetők túlnyomó többsége maga is áldozata bűncselekményeknek, sok esetben családon belüli erőszaknak vagy elhanyagolásnak. Tavaly 5164 fiatalkorút ítélt el a bíróság, 129 felmentő ítéletet hozott, 68 fiatalkorú esetében pedig megszüntette az eljárást – ismertette a főosztályvezető.
“Az áldozatvédelem központi szerve a napokban önállósult Igazságügyi Hivatal, az OBH együttműködést kezdeményezett az intézménnyel” – mondta el Borbás Virág.
Az EU a magyar soros elnökség idején fogadta el az áldozatvédelemmel foglalkozó Budapest ütemtervet.
Az első modern áldozatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek negyven éve jöttek létre Németországban és Nagy-Britanniában.
Az Egyesült Királyságban a bíróságok ítélettel elrendelhetik, hogy az elkövető fizessen kártérítést az áldozatnak a bűncselekmény által okozott sérülésért, veszteségért vagy kárért. Angliában és Walesben a bíróságok kötelesek megvizsgálni a kártérítés lehetőségét minden erre alkalmas esetben, és meg kell indokolniuk, ha nem ítéltek meg kártérítést. Az Egyesült Államokban pedig a párkapcsolati erőszakot a közbiztonság sérelmének tekintik, ezért jelzik a vádlottnak, hogy a bíróság, nem pedig a bántalmazott az, akinek érdekében áll az eljárás.
