2013 tavaszán döntött az Országgyűlés a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv létrehozásáról, azzal a céllal, hogy az építőiparban tapasztalható, több száz milliárd forintra becsült kiegyenlítetlen tartozás rendezését megkönnyítse. A szervezet által kiadott szakvélemény alapot nyújt a felek közötti egyeztetéshez, vagy amennyiben megegyezésre nem kerül sor, meggyorsítja a bírósági eljárás folyamatát. – A szervezet létrehozásának céljáról, az eljárás menetéről, gyakorlati előnyeiről.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv létrehozását az építőiparban tapasztalható, egyes becslések szerint több százmilliárd forint nagyságrendű ki nem fizetett tartozás kezelése, rendezése tette szükségessé.
A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
A szervezet létrehozása a 2011/7/EU EP és Tanács irányelvnek megfelelően a késedelmes fizetésekkel szembeni fellépést elősegítő intézkedések részeként történt, a létrehozásról és az egyes törvényeknek a késedelmes fizetéseket érintő módosításáról a 2013. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Tszszt.), a működés részletszabályairól pedig a 236/2013. (VI.30.) Korm. rendelet rendelkezik.
A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (a továbbiakban: TSZSZ) létrehozásának kettős célja volt: egyrészt a permegelőző hatás, vagyis az, hogy a szakértői eljárás során, a szakértői véleményre alapozva megegyezés szülessen a felek között, így elkerülve a bírósági utat; másrészt, amennyiben a megegyezésre nem kerül sor, a bírósági eljárás menete felgyorsuljon, az indokolatlan időhúzás elkerülhető legyen.
A szervezet a Tszszt. alapján az építészeti-műszaki tervezési, építési és kivitelezési szerződések teljesítéséből fakadó viták, valamint az ilyenekhez kapcsolódó mellékkötelezettség érvényesíthetősége ügyében tud eljárni. Kérelmet adhat be és így a szakértői eljárás lefolytatását kérheti a megrendelő, a tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó.
Fontos tudni, hogy a jogszabályoknak a TSZSZ létrehozását megelőzően kötött szerződések esetében történő alkalmazása nem ütközik a visszaható hatály tilalmába, tehát, amennyiben teljesítésről, teljesítésigazolás kiadásáról van szó, a TSZSZ létrehozását megelőzően indult ügyekben is lehet szakértői eljárást indítani. Egyedül arra érdemes figyelni, hogy már elévült követeléseket – természetesen – esetleges kedvező szakvélemény birtokában sem fognak tudni bíróság előtt érvényesíteni.
Más a helyzet abban az esetben, ha nem teljesítésigazolás kiadásával, hanem mellékkötelezettség érvényesítésével kapcsolatban indítanák a szakértői eljárást. Ebben az esetben kizárólag a törvény vonatkozó rendelkezéseinek hatálybalépését (2013. július 1-jét) követően kötött szerződések esetében járhat el a szervezet. Ennek magyarázata az, hogy ilyen szerződések esetében (a Tszszt. alkalmazásában mellékkötelezettség a bankgarancia, a zálogjog és a kezesség) a visszamenőleges alkalmazás ténylegesen beavatkozást jelentene a felek jogviszonyaiba, pl. adott esetben a szerződés szerint feltétel nélküli bankgaranciát feltételhez kötné.
A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárása
A TSZSZ eljárása a rövid eljárási határidők miatt legnagyobb részben elektronikus kommunikációra épül, így elsősorban elektronikusan lehet kérelmet beadni, ha ez nem lehetséges, akkor postán, vagy személyesen a kérelmező székhelye szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamaránál is benyújtható.
A kérelem benyújtásához elsődlegesen egy kérelem űrlapot kell kitöltenie a kérelmezőnek. Csatolni kell a kérelemhez minden olyan, a kérelmező rendelkezésére álló dokumentumot, amely a vita eldöntését szolgálhatja. Legalább a felek által aláírt vállalkozási szerződés csatolása elengedhetetlen, anélkül nem is fogadható be a kérelem, továbbá csatolni kell a szerződésben rögzített átadási dokumentumokat, illetve minden olyan kapcsolódó dokumentumot, amelynek meglétét jogszabály kötelezően előírja.
A fentieken túl a kérelmező érdeke az, hogy minden olyan dokumentumot a TSZSZ rendelkezésére bocsásson, ami segítheti a szakértői tanácsot a vita eldöntésében. A kérelem befogadása előtt minden esetben nyilatkoznia kell a kérelmezőnek arról, hogy semmilyen releváns adatot vagy információt nem hallgat el, illetve amennyiben tudomása van olyan további dokumentumról, ami fontos lehet, de nem csatolta, ennek mi az oka.
A szakértői eljárási díj mértéke a kérelemben vitatott összeg nettó értékének 1 %-a, minimum 60 000 Ft, maximum 450 000 Ft. A szakértői eljárási díjat a kérelem beadásával egyidejűleg meg kell fizetni az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara erre a célra elkülönített alszámlájára, a kérelemhez célszerű csatolni a befizetésről szóló igazolást. A befizetett szakértői díj az ügyben eljáró három szakértő díja, lényegesen alacsonyabb a szokásos bírósági szakértői díjazásnál.
A TSZSZ eljárásának legfőbb célja az elhúzódó elszámolási viták rendezésének felgyorsítása – akár peren kívül, akár a bírósági út igénybevételével –, így az eljárási határidők is rendkívül szorosak. A TSZSZ szakvélemény elkészítésének határideje 30 nap, ami indokolt esetben maximum 30 nappal meghosszabbítható, így 60 napon belül minden esetben lezárul a szakértői eljárás. A kérelem befogadását követően a kérelem tartalmának (az érintett szakterületek) ismeretében kijelölt háromtagú szakértői tanács a kérelmező által beadott iratok és a helyszíni szemlén tapasztaltak alapján készíti el a TSZSZ szakvéleményt.
A jogszabályokban foglaltaknak megfelelően a szakértői tanács a szakértői véleményben kizárólag a teljes bizonyossággal megállapítható teljesítést hagyhatja jóvá. Amennyiben a rendelkezésre álló iratok és a helyszín vizsgálata alapján a szakértői tanács nem tud egyértelműen nyilatkozni, nem igazolhatja a teljesítést.
Miért hasznos a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárása?
Több olyan szakvélemény született már, amelyek alapján a bírósági út elkerülésével sikerült megegyezniük a feleknek, de arra sem egy példa van a TSZSZ történetében, hogy már a helyszíni szemlén, a szakértői tanács jelenlétében megszületett a megállapodás. Sőt, az is többször előfordult, hogy csupán a szakértői eljárás megindítása elegendő volt a felek megegyezéséhez, ami így még a hiánypótlási szakaszban megtörtént, tehát ténylegesen nem is kellett lefolytatni az eljárást.
Bár a megegyezések aránya is kiemelkedő, a TSZSZ szakvélemény legnagyobb előnye, hogy rövidebb eljárási határidőkkel, speciális eljárási szabályokkal lefolytatható bírósági eljárás alapítható rá. 2013. szeptember 1. óta az egymillió forintot meg nem haladó követelés esetén is választhat a jogosult, hogy fizetési meghagyásos eljárás helyett inkább a TSZSZ szakvéleményére alapított pert indít. A már folyamatban lévő és az általános szabályok szerint folyó bírósági eljárásokban pedig magánszakértői véleményként veszik figyelembe a TSZSZ szakvéleményét.
A TSZSZ szakvéleményére alapított per a kiemelt jelentőségű perek kategóriáján belül egy új eljárástípus (Polgári perrendtartás XXVI/A. FEJEZET). A TSZSZ szakvéleményére alapított per a szakvélemény kézhezvételétől számított 60 napon belül indítható, a keresetlevélhez a szakvéleményen túl csatolni kell a szakvélemény átvételét igazoló okirati bizonyítékot és a megegyezésre irányuló kísérlet okirati bizonyítékát.
A TSZSZ szakvéleményére alapított perben a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedéssel rendeli el a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglalt azon – 400 millió Ft-ot meg nem haladó – követelés teljesítését, amelynek összegét a TSZSZ szakvéleménye mint a teljes bizonyossággal megállapíthatóan elvégzett teljesítés értékét állapítja meg.
Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem csak akkor teljesíthető, ha a kérelmező igazolja, hogy az ideiglenes intézkedés hatályvesztése esetére vagy megfelelő összegű biztosítékkal rendelkezik az összeg visszafizetésére; vagy a megkapott összeget bírósági letétbe helyezte.
Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik megfelelő garanciával a visszafizetésre, és letétre sem kerül sor, a szakvéleményben megállapított összeg erejéig lehetőség van biztosítási intézkedés kérésére is, amelynek foganatosítása a bírósági végrehajtó feladata, s ebben az esetben automatikusan bírósági letétbe kerül a behajtott összeg.
Szintén a követelt pénzösszeg behajthatóságát biztosítja az a rendelkezés, mely szerint, amennyiben a szakvéleményben megállapított vitatott összeg jogosságát a bíróság is jóváhagyja, az ítélet fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
Az eddigi tapasztalatok
A TSZSZ működésének első évében számos esetben nyújtott segítséget a hozzá forduló vállalkozóknak. A több, mint százötven beadott kérelem alapján eddig nagyjából száz szakvélemény készült.
A kérelmekben vitatott összegek összértéke már meghaladja a 3,5 Md Ft-ot, melynek közel 75 %-át jóvá is hagyták az eljáró szakértői tanácsok. Az eddig beadott kérelmekhez tartozó beruházások volumene összesen több, mint 46 Md Ft.
Az eddigi kérelmek több, mint 60 %-át alvállalkozók adták be, kb. harmadát fővállalkozók, a többit pedig tervezők és megrendelők. Előfordul, hogy az építő, kivitelező vállalkozók már a vállalkozói szerződéseikben rögzítik, hogy vita esetén a TSZSZ-hez fordulnak.
A jogszabálynak megfelelő módon beadott kérelmeken túl számos telefonos és személyes megkeresés érkezik a szervezethez, ahol építési vállalkozók kérnek tanácsot vitás ügyeik műszaki, jogi problémáival kapcsolatban. Az ilyen módon érkező visszajelzésekből az látszik, hogy már a TSZSZ létének is van visszatartó hatása, mivel sok esetben elegendő volt a TSZSZ-hez fordulás lehetőségét felvetni ahhoz, hogy a kifizetés megtörténjen.
Mindenképpen érdemes tehát a TSZSZ-hez fordulni építésügyi vita esetén. Amennyiben a kérelmező úgy ítéli meg, hogy rendelkezik a megfelelő dokumentumokkal annak igazolására, hogy a teljesítésigazolás kiadásának vagy a kifizetésnek a megtagadása nem jogos, akkor a TSZSZ eljárása idő- és költséghatékonysági szempontból is kedvezőbb az egyéb jogi lehetőségeknél.
További információk a TSZSZ-ről és a kérelem beadásának módjáról itt olvashatók.
