Védett állatok importengedélyének kiadásával kapcsolatos szabálytalanságok esetén a hatóságok csak a szabálytalansággal ténylegesen érintett példányokat kobozhatják el – állapította meg csütörtökön az Európai Unió Bírósága Luxemburgban a magyar hatóságok és a Szófiai állatkert között néhány, Magyarországon keresztül szállított védett madár elkobzása nyomán kialakult jogi vita kapcsán.
A bíróság értékelése alapján nem bizonyult jogszerűnek a magyar hatóságoknak egy több mint három évvel ezelőtti döntése, amelynek nyomán az egész rakományra kiállított hibás importengedély miatt elkoboztak egy Magyarországon keresztül haladó, különböző fajokból álló, teljes védett madár szállítmányt, köztük olyan fajokat is, amelyeket érvényes engedéllyel szállítottak keresztül az országon.
A még 2011 januárjában történt ügyben Magyarországra való belépésekor határellenőrzés alá vontak egy szerb állampolgárt, aki az általa vezetett gépjárműben Tanzániából származó és a szófiai állatkert tulajdonában álló 2 afrikai héjasast, 4 kaffersast, 2 vitézsast, 1 bukázó sast, 3 koronás sast, 2 füles keselyűt és 3 fehérhátú keselyűt, valamint 10 fehérnyakú varjút és 10 örvös hollót szállított. Az illető által bemutatott importengedély szerint az állatokat korábban Hollandiából szállították a szófiai állatkertbe karanténozási céllal, majd onnan Magyarországon keresztül kívánták azokat visszaszállítani Hollandiába.
Mivel a magyar hatóságoknak kételyeik merültek fel a madarak behozatalának jogszerűségét illetően, kapcsolatba léptek az Európai Bizottsággal, amely megállapította: az állatokat – néhány nem védett faj kivételével – el kell kobozni, a bolgár hatóságok ugyanis a vitézsasok, a bukázó sas, a füles keselyűk és a koronás sasok vonatkozásában az uniós jog megsértésével adták ki az importengedélyt, ezért azt érvénytelennek kell tekinteni. A bizottság álláspontja alapján a magyar hatóságok a szállítmányban található összes védett madarat – tehát nemcsak azokat, amelyek vonatkozásában az engedélyt jogsértően adták ki – elkobozták, és magyarországi állatkertekben helyezték el.
A szófiai állatkert azonban az elkobzást elrendelő határozat hatályon kívül helyezését kérte a magyar hatóságoktól a védett, de az uniós joggal összhangban szállított állatok – a két afrikai héjasas, a négy kaffersas és a három fehérhátú keselyű tekintetében. Az ügyben eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a bolgár kérés alapján fordult az Európai Bírósághoz.
A bíróság döntésében emlékeztetett arra, hogy az ügyben alkalmazandó uniós rendelet lehetővé teszi ugyan egyetlen, egységes importengedély kiadását a különböző fajokhoz tartozó, de együtt szállított védett állatokra, az engedély azonban nem a szállítmány egészének jogszerűségére vonatkozó általános értékelésen alapul, azaz minden egyes példányt külön-külön kell alávetni jogszerűségi vizsgálatnak. Ha tehát az engedély egyes példányok tekintetében később érvénytelennek bizonyul, az nincs hatással a jogszabályokkal összhangban szállított példányok engedélyének érvényességére.
