Az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló mindkét bírói kezdeményezést. Az Ab a Veszprémi Törvényszék bírájának kezdeményezésénél megállapította, hogy nem alaptörvény-ellenesek a törvény bírói kezdeményezésben kifogásolt, az Ab által a normakontroll keretében vizsgálható pontjai, míg a Fővárosi Törvényszék bírájának kezdeményezése az Ab szerint nem is felelt meg az egyedi normakontroll indítvány feltételeinek
A Veszprémi Törvényszék bírája a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény több bekezdése alkotmányellenességének megállapítását kérte, és azt, hogy ez alapján a törvény egészét semmisítsék meg visszamenőleges hatállyal.
Az Ab az indítványnak csak egyes pontjait tartotta érdemi elbírálásra alkalmasnak, mivel az eljáró bíró csak azon jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítására tehet indítványt, amelyet a konkrét ügy elbírálása során kifejezetten alkalmaznia kell vagy kellene.
Ezek alapján csak az integrációs törvény azon pontjainak alkotmányosságát vizsgálta az Ab, amelyekkel kapcsolatban a bíró úgy nyilatkozott, hogy azok a konkrét per eldöntésében összefüggésben állnak, abban alkalmazzák őket. A Veszprémi Törvényszék bírája szerint sérti a vállalkozáshoz való jogot az integrációs törvény több pontja. Az alkotmánybíróság minden, általa vizsgálható – és vizsgált pontban – elutasította a bírói kezdeményezést.
Az Ab kedden a másik, a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést is elutasította, mert az Ab álláspontja szerint nem felelt meg a konkrét normakontrollra vonatkozó feltételeknek – olvasható a kedden közzétett végzésben.
A Fővárosi Törvényszék bírája – aki a magyar állam és társai ellen jogalkotással okozott kár megtérítése miatt indított perben járt el – egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt érintően, és annak visszamenőleges hatályú megsemmisítését kezdeményezte.
Az Ab indoklásában hangsúlyozta: a kezdeményező bíró nem a saját eljárásában felmerülő alkotmányossági aggály(oka)t fogalmazott meg, – a kibocsátott hiánypótlási végzésben foglaltak ellenére – nem mutatta be, hogy a támadott jogszabály, vagy annak konkrét rendelkezései hogyan függenek össze a konkrét bírósági eljárással és döntéssel. Ebben az ügyben az indítványozó bíró kifejezetten a törvény egészének a megsemmisítését kérte, de a kérelem tartalma alapján az állapítható meg, hogy a per eldöntése során a támadott törvény egészét nyilvánvalóan nem alkalmaznák – fűzi hozzá az Ab.
Az Alkotmánybíróság mindkét ügyel kapcsolatban megjegyzi határozataiban, hogy az integrációs törvény egyes rendelkezéseinek alaptörvénnyel való konformitását alkotmányjogi panaszok alapján egy másik ügyben már megvizsgálta, vagyis az ügy “részben ítélt dolognak” (res iudicata-nak) minősül. Az Ab, július 2-i közlése szerint csak az alkotmányjogi panaszok kis részét fogadta el és arra az álláspontra helyezkedett, hogy az integrált működés megteremtését illetően a jogalkotó közérdekre hivatkozása megalapozott, a takarékszövetkezetek önállóságát jelentősen csökkentő egy éve elfogadott kötelező integráció egésze nem tekinthető alaptörvény-ellenesnek.
Az Ab akkori közleménye szerint alaptörvény-ellenesség miatt 2014. december 31-ei hatállyal megsemmisítette a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint az integrált szövetkezeti hitelintézetek egymás tartozásaiért sorrendben az intézményvédelmi szervezetet – a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét (SZHISZ) – és a Takarékbankot megelőzően kötelesek helytállni. Továbbá határozatának kihirdetésével megsemmisítette az Ab a törvénynek az integrációban részt vevő Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Magyar Posta esetleges leendő jogutódait privilegizáló rendelkezését, amely miatt a Takarékbank más részvényeseitől eltérően ezen jogutódok részvényesi jogainak a gyakorlása nem lenne felfüggeszthető.
Pokol Béla alkotmánybíró mindkét keddi határozathoz párhuzamos indoklást fűzött. Mindkettőben az hangsúlyozta: nem tudja támogatni az indokolásoknak azon a részeit, amelyek nem teszik “elvi éllel” nyilvánvalóvá, hogy az Alkotmánybíróság értelmezésében a bíráknak az eljárásuk közben alkalmazott jogszabályt csak azoknak a jogszabályi rendelkezések vonatkozásában van lehetőségük megtámadni az Ab előtt, amelyeket ténylegesen alkalmaznak az előttük folyó ügy eldöntésére.
