A kisebbségi jogoknak nagyobb hangsúlyt kellene kapniuk az EU és a Keleti Partnerség államai közötti kapcsolatok erősítésében – vélekedik a Minority Rights Group International (MRG) nemzetközi kisebbségvédő civil szervezet.
A Keleti Partnerség program jelenleg nem aknázza ki teljesen a lehetőségeket ezen a téren, így erősebb politikai elkötelezettségre van szükség a kisebbségi és őshonos közösségek jogait illető reformok végrehajtásában az EU és a Keleti Partnerség programban részt vevő országok kormányai részéről egyaránt.
“A kisebbségi és őslakos népek jogainak biztosítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a térségben párbeszéd váltsa fel a konfliktusokat” – tartalmazza a közlemény.
A Szovjetunió felbomlása, a függetlenség elnyerése után ezek az új országok a nemzetállami eszmeiség alapján alakultak meg – fejtették ki. Az egykor egységes országok lakosai egyszeriben két csoportra szakadtak, “őshonosokra” és “kívülállókra”, és az utóbbiaknak gyakran nem biztosították az emberi jogokat és az állampolgárságot.
“Vannak kihívások, de az EU számos lehetőséget is kínálhat a régió számára” – vélekedik Irene Fjodorovics, az ukrajnai Társadalmi Cselekvés Központjának programkoordinátora. “Különösen a fiatalabb generációk vélekednek kedvezően az EU-val való közelebbi kapcsolatok kialakításáról. Egyes nézetek szerint az EU-nak nem csak be kell kapcsolódnia a kisebbségi és őshonos jogok helyzetének megfigyelésébe, de támogatnia kell a kormányokat és a civil társadalmat az egyes országokban a jogok gyakorlati megvalósításában” – mondta Fjodorovics.
A szervezet a Keleti Partnerség civil társadalmi fóruma elnevezésű brüsszeli konferencián bemutatta a témában készült jelentését. Rámutattak: noha a program alapvető politikai dokumentumai kitérnek a kisebbségi és őslakos népek jogaira, de a részletes célok és a határidők gyakran hiányoznak.
