A nemzetiségi önkormányzati választásokra vonatkozó egyes eljárási szabályok módosítását kezdeményezi az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága. A testület csütörtöki ülésén a nemzetiségi szószólók támogatták azt a javaslatot, amellyel szerintük jobban meg lehetne szűrni a jelölőszervezeteket.
A bizottság támogatta azt a javaslatot, amellyel megszigorítanák a jelölőszervezetté válást: ennek feltételéül szabnák, hogy a szervezet már a választás előtt három évvel legyen bejegyezve.
A nemzetiségi választási névjegyzékbe való betekintésével kapcsolatban megszavazták azt a tervezetet, amely lehetővé tenné, hogy a jelölőszervezetek kampánycélokra ingyen kaphassák meg a névjegyzékben szereplők nevét és lakcímét. Ezzel háromnaponként élhetnének a javaslat szerint a szervezetek.
Fuzik János, az Országgyűlés szlovák nemzetiségi szószólója, a bizottság elnöke a kezdeményezést azzal indokolta: a jelenlegi szabályozás szerint az egyszeri betekintés ingyenes, utána fizetni kell azért, hogy hozzájussanak ezekhez az adatokhoz.
Támogatta a testület azt a javaslatot is, amely szerint minden nemzetiségi választópolgár a saját szavazatkörében leadhatná szavazatát, és nem kellene külön nemzetiségi szavazóhelyeket kialakítani.
A testület támogatta a nemzetiségi regisztráció egyszerűsítését is, azt a javaslatot, hogy megbízott is leadhassa az összegyűjtött jelentkezési lapokat.
Mint az ülésen elhangzott, azzal volt a gond, hogy a jegyzők tiltott adatkezelésre hivatkozva nem fogadták el a dokumentumokat, ha a regisztrációs jelentkezési lapokat összegyűjtve akarták leadni.
A bizottság támogatta továbbá azt a módosítást, amely lehetővé tenné, hogy a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője a nemzetiségi önkormányzat tagja lehessen.
Ugyanakkor a szószólók többsége nem támogatta azt, hogy módosítsák a rájuk vonatkozó összeférhetetlenségi szabályt úgy, hogy nemzetiségi önkormányzatnak is tagjai lehessenek.
A testület által elfogadott tervezetcsomagot bizottsági törvénymódosító javaslatként terjesztik majd az Országgyűlés elé.
A bizottság az ülésén elfogadta a testület ügyrendjét, és létrehozott három albizottságot: az ellenőrző, a köznevelési és kulturális, valamint az önkormányzati, külügyi és költségvetési albizottságot.
