A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szerint kötelező iparkamarai tagság esetén a tagdíjat törvényben kellene szabályozni, és általánosságban csak olyan megoldás tudnak támogatni, amelyben a fizetendő tagdíjak mértéke, a szavazati jogok és a kapott szolgáltatások arányban maradnak, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete pedig tiltakozik a kötelező tagság ellen.
Az MGYOSZ állásfoglalásában hangsúlyozza: a kötelező kamarai tagsághoz kapcsolódó tagdíj lényegében a vállalkozásokra kivetett adónak tekinthető, ezért létfontosságú, hogy azt törvényben szabályozzák, ne a kamara döntésétől függjön, és mértéke ne haladja meg a jelenlegi regisztrációs díj inflációval növelt értékét.
Az MGYOSZ általánosságban is olyan megoldást tud támogatni, amelyben a kötelezettségek, vagyis a fizetendő tagdíjak mértéke, illetve a kapott szolgáltatások és a szavazati jogok arányban maradnak egymással a jövőben is – írja állásfoglalásában az szövetség.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara köztestület, amelyhez állami feladatokat szerveznek ki, és nem érdekképviseleti szerv, így értelemszerűen nem szereplője a versenyszféra országos és ágazati érdekegyeztető fórumainak, nincs szerepe a szigorúan munkaadók, munkavállalók és a kormány kompetenciájába tartozó kérdésekben, így különösen a Munka Törvénykönyve, a minimálbér és a bérajánlások ügyében – foglalt állás a kötelező kamarai tagság tervével kapcsolatban.
A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete szerint a kötelező iparkamarai tagság nem szolgálja a mikro- és kisvállalkozások érdekét, ezért elutasítják, és tiltakoznak ellene.
Az egyesület közleménye szerint elsősorban a szakmai alapon, önkéntesen vagy szakmai köztestületként létrejövő szervezetek tudnak szakszerűen segítséget nyújtani tagjaiknak, mert közvetlenül ismerik a szakmai előírásokat és tagjaik problémáit.
Az adótanácsadók arra hívják fel a figyelmet, hogy a kötelező iparkamarai tagság egyszer már csődöt mondott, és a jelenlegi éves 5000 forint “regisztrációs” díj is csak arra alkalmas, hogy az összes vállalkozás 98 százalékát kitevő mikro- és kisvállalkozások terheit éves szinten – a teljes kör fizetése esetén mintegy 4,5 milliárd forinttal növelje. A vállalkozások nagyfokú elutasítása, hogy az adóbehajtási fenyegetés ellenére is csak körülbelül 55-60 százalékuk fizeti be a díjat – írja közleményében az Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete.
