Az Európai Bizottság félretette a tehergépjárművekre bevezetett magyar útdíjrendszerrel kapcsolatos fenntartásait, miután a kormány ígéretet tett arra, hogy kétévente felülvizsgálja a díjakat, szükség esetén utólag orvosolva az esetleges túlszámlázást. A közbeszerzési szabályok apropóján is vizsgálják a hazai útdíjrendszert.
„Az Európai Bizottság újraértékelte az útdíjrendszerre vonatkozó magyar javaslatot. A közúti infrastruktúra-használat tényleges költségeit tükröző számítások és a felülvizsgálati záradék alapján a testület mostanra pozitív véleményre jutott” – közölte pénteken Helen Kearns, Siim Kallas közlekedési politikáért felelős biztos szóvivője.
Brüsszel korábban negatív véleményt fogalmazott meg a 2013 júliusában bevezetett magyar útdíjrendszer kapcsán, mivel az akkori érvelése szerint indokolatlanul magas, a közúti infrastrukturális költségeket meghaladó útdíjat vetnek ki a fuvarozók által üzemeltetett tehergépjárművekre. Forrásaink szerint a Bizottság azért állt el a fenntartásaitól, mert a magyar hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy kétévente felülvizsgálják a díjszabást és azt a tényleges infrastruktúra költségekhez igazítják majd. Praktikusan ez azt jelenti majd, hogy amennyiben bebizonyosodott a túlszámlázás, a kamionok által fizetendő díjat a következő két évben a túlterheléssel arányosan csökkentik majd Magyarországon.
„A Magyarországon tavaly nyáron a tehergépjárművekre bevezetett útdíjrendszer összességében megfelel az európai normáknak” – közölte pénteken Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infrastruktúráért felelős államtitkára az Európai Bizottság friss véleménye alapján.
Az államtitkár tájékoztatása szerint az Európai Bizottság korábban kifogásolhatónak, vitathatónak tartotta a 2013 júliusa óta alkalmazott díjak szintjét, számításuk módját és az uniós előírásoknak való megfelelésüket.
A tárca tavaly szeptember végén mutatta be a magyarországi útdíjszedési rendszer alapvető működését a Mobilitáspolitika és Közlekedés Főigazgatóság (DG MOVE) munkatársainak. A fejlesztési minisztérium későbbi megbeszéléseken is képviselt álláspontja szerint Magyarország a vonatkozó uniós szabályozásban (Eurovignetta irányelv) foglaltak szerint határozta meg a díjakat.
Az egyeztetések eredményeként a Bizottság az államtitkár közleménye szerint elfogadta, hogy a hazai, megtett úttal arányos díjszedési rendszerben kivetett útdíjak figyelembe veszik a közúti infrastruktúra karbantartásában az elmúlt évtizedben felhalmozódott lemaradást is. „Az aggályok eloszlatását segítette, hogy a magyar jogrend az uniós szabályoknak történő megfelelés érdekében előírja az útdíj mértékének kétévente esedékes felülvizsgálatát”.
„A Bizottság elismerte, hogy az egyes járművek közötti díjszintek arányainak megállapítására alkalmazott módszer összhangban van az Euromatrica-irányelv rendelkezéseivel” – közölte Völner Pál.
Az Euromatrica irányelv értelmében a gépjárművekkel csak az infrastruktúra (építésének, működtetésének és fejlesztésének) költségeit lehet megfizettetni. A díjak azonban indokolatlanul magasnak tűntek a Bizottság számára, ráadásul az e-útdíj kiszámolásánál alkalmazott módszert sem tartották eléggé transzparensnek, amikor 2013 augusztusában tájékoztatást kértek a magyar hatóságoktól.
További kifogás tárgya, hogy a magyar hatóságok anélkül üzemelték be az útdíjrendszert, hogy előtte kikérték volna az Európai Bizottság véleményét. A már említett irányelv értelmében ugyanis a tagállamoknak legalább hat hónappal az új útdíj bevezetése és üzembe helyezése előtt hivatalosan be kell jelenteniük (notifikálniuk) a Bizottságnál a fejleményt, amelynek ezen idő alatt véleményt kell formálnia arról, hogy a tervezett útdíj összhangban van-e az uniós jogszabályokkal.
Az útdíjrendszer lapértesülések szerint ezzel még nem került ki a Bizottság látóköréből. A belső piaci főigazgatóság ugyanis jelenleg is vizsgálja, hogy az elektronikus útdíjrendszer létrehozására aláírt megbízási szerződés összhangban áll-e a közbeszerzésekre vonatkozó uniós szabályokkal. Úgy tudni, hogy a belső piaci főigazgatóság szerint nem, és ezért nem kizárt, hogy hamarosan kötelezettségszegési eljárás is indulhat az ügyben. Ennek tényét azonban eddig senki sem erősítette meg, de a döntés egyébként is a biztosi testület egészére tartozik.
