A fiatalkorúak elleni büntetőeljárásokról rendeztek konferenciát pénteken a Szegedi Törvényszéken, a tanácskozáson több előadó is az eljárások gyorsításának fontosságáról beszélt, és érvek hangzottak el a fiatalkorúak törvényszékeinek újbóli felállítása mellett.
Joó Attila, a Szegedi Törvényszék büntető kollégiumának elnöke elmondta, bár a Csongrád megyében bíróság elé kerülő fiatalkorúak által elkövetett büntetőügyek száma az elmúlt évek statisztikái alapján stagnál, a tapasztalatok azonban azt mutatják, egyre több az ilyen bűncselekmény, és szaporodnak a durva erőszakos esetek.
A bíróságok elé kerülő ilyen ügyek között a leggyakoribbak a garázda jellegű bűncselekmények, a rablások, illetve a lopások – közölte a bíró.
A kollégiumvezető hangsúlyozta, nagyon fontos hogy a bírák különbséget tegyenek egyszer megbotló fiatalok és a többször, súlyos, erőszakos bűncselekményeket elkövető vádlottak között, annak érdekében, hogy az előbbiek ne legyenek megbélyegezve.
Vaskuti András kúriai bíró kifejtette, az új büntető törvénykönyv bizonyos súlyos bűncselekmények esetében 12 évre szállította le a büntethetőség korhatárát, abban az esetben, ha az elkövető rendelkezett a megfelelő belátási képességgel. Egy közelmúltban ismertetett ügyészségi statisztika szerint a jogszabály hatálybalépése óta tizenkilenc ilyen ügy jutott el vádemelésig, köztük egy életveszélyt okozó testi sértés – tette hozzá.
A bíró szerint fontos változást hozhat a megelőző pártfogás januártól életbe lépő intézménye. A fiatalkorú gyanúsított vagy vádlott így már az eljárás időtartama alatt is a közvetlen környezetén kívüli felelős felnőtt személyhez fordulhat problémáival.
Az eljárásjogi szabályok változásával a fiatalkorúak büntetőügyeinek tárgyalását decentralizálták, már nem csak a törvényszékek székhelye szerinti járásbíróságok tárgyalják azokat – közölte a szakember.
Vaskuti András úgy véli, meg kell vizsgálni, hogy e lépéstől valóban gyorsabbak és olcsóbbak lettek-e az eljárások. Hozzátette: szakmai körökben többen is az 1913-1951-ig létező fiatalkorúak törvényszékeinek felállítása mellett érvelnek.
Hegedűs István, a Szegedi Ítélőtábla büntető kollégiumának elnöke is kifejtette, meg kellene teremteni a lehetőségét, hogy speciálisan képzett bírói kar foglalkozzon ezzel a területtel. A szakember megfontolandónak tartja azt is, hogy az eljáró tanácsokban a kijelölt bíró és a pedagógus tag mellett kötelezően gyermekvédelmi szakember legyen a harmadik ülnök.
A jogszabályváltozások ugyan megteremtették a jóvátételi munka lehetőségét, ezt az intézkedést azonban nem igen írják elő a bíróságok, az ítélőtábla illetékességi területén csupán két esetben alkalmazták – tudatta a kollégiumvezető. Hozzátette: a szankciórendszer további szélesítésre lenne szükség, hogy a bíráknak valóban csak utolsó lehetőségként kelljen elrendelniük fiatalkorúakkal szemben a szabadságvesztés büntetést.
