Németországban az alkotmánybíróság jogkörének szűkítését fontolgatják a konzervatív CDU-ban. A német sajtó beszámolói szerint az Angela Merkel kancellár vezette kormánypárt számos befolyásos politikusa azután kezdett intenzíven foglalkozni az alkotmánybíróság működésének felülvizsgálatával, hogy a testület február végén eltörölte az európai parlamenti választáson 3 százalékos bejutási küszöböt meghatározó szabályt.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung értesülései szerint Thomas de Maiziere belügyminiszter a napokban konzultált alkotmányjogászokkal egyebek között arról, hogy miként lehet korlátozni az alkotmánybíróság uniós ügyekre kiterjedő jogkörét például az alaptörvény módosításával.
Az alkotmánybíróság az utóbbi egy évben döntést hozott például a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő azonos nemű párok örökbefogadáshoz fűződő jogainak kiterjesztéséről és arról, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő azonos nemű párokat is megilleti a házastársaknak járó adókedvezmény. A CDU konzervatív szárnyát így az uniós ügyekre vonatkozó ítélet mellett egy sor más döntés is nyugtalanítja.
A Der Spiegel hírmagazin szerint a karlsruhei bíróság volt a téma az úgynevezett Xanteni kör előző heti találkozóján. A befolyásos jelenlegi és volt parlamenti képviselőket összefogó informális csoport eszmecseréjén úgy értékelték, hogy az alkotmánybíróság ítéletei a társadalom liberalizálódásának irányába hatnak, és a testület ezzel túlterjeszkedik hatáskörén. Rupert Scholz alkotmányjogász, volt védelmi miniszter a találkozón kifejtette: az alkotmánybíróság valójában társadalompolitikai tevékenységet végez.
A találkozón felvetették Volker Kaudernek, a CDU parlamenti frakcióvezetőjének, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kellene fordítani az alkotmánybíró-jelöltek kiválasztására – írta a Der Spiegel.
A CDU egyik alelnöke, Armin Laschet szerint viszont nem lehet azzal vádolni az alkotmánybíróságot, hogy túlságosan liberális. Inkább a “látens EU-ellenesség” a jellemző – írta Laschet egy Twitter-bejegyzésben, kiemelve, hogy az európai parlamenti választási szabályok megváltoztatása a testület túltengő önbizalmára utal, ezért az alkotmánybíróknak újra meg kellene tanulniuk, hogy hol van a testület helye az alkotmányos szerkezetben.
Az ellenzéki Zöldek hevesen bírálták a konzervatívokat, úgy vélték, hogy az alkotmánybíróság helyzete körüli vita megindításával nyomás alá helyezik a bírákat, ami elfogadhatatlan. A testület döntéseit lehet vitatni, az viszont teljes tévedés, ha rögtön az alkotmánybíróság működését, tagjainak kinevezését és hasonló kérdéseket emel napirendre, aki elégedetlen valamely döntéssel – mondta a Handelslblattnak Volker Beck, a Zöldek belpolitikai ügyekkel foglalkozó szakpolitikusa, megjegyezve, hogy ilyesmit mostanáig “inkább Magyarországon, és nem Németországban” lehetett tapasztalni.
Bírálta a konzervatívokat a koalíciós társ szociáldemokraták egy vezető politikusa, Heiko Mass igazságügyi miniszter, aki kijelentette, hogy amíg ő vezeti a tárcát, nem engedi, hogy bárki hozzányúljon az alkotmánybíróság szerkezetéhez és jogköréhez.
