Kiszélesíti az állami vagyont értékesítők körét, illetve jelentős vagyonvesztésre hivatkozva lehetővé teszi a becsült ár alatti értékesítést is az a kormányrendelet, amely a napokban jelent meg a Magyar Közlönyben.
A rendelet megkülönbözteti a tulajdonosi joggyakorlót, valamint a vagyonkezelőt. A tulajdonosi joggyakorlót a 2007-es vagyontörvény definiálja úgy, hogy az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorló, kivéve, ha törvény vagy miniszteri rendelet másképpen nem intézkedik. A Nemzeti Földalapba tartozó vagyon feletti tulajdonosi jogokat pedig a vagyonkezelésért és az agrárpolitikáért felelős miniszterek közösen gyakorolják.
A vagyonkezelőt viszont a nemzeti vagyonról szóló törvény nevesíti. Az állami tulajdonban lévő nemzeti vagyon kezelője költségvetési szerv, önkormányzat, önkormányzati intézmény és köztestület is lehet. Emellett törvény is kijelölhet vagyonkezelőt, illetve a tevékenysége ellátásához szükséges állami vagyont az egyház is kezelheti.
Fő szabályként eddig az állami vagyont az MNV értékesítette. A módosítás már csak tulajdonosi joggyakorlóról beszél, de az értékesítési jogot két esetben ez is tovább delegálhatja. Így ha központi költségvetési szerv az eladásra kínált vagyon kezelője, vagy ha a vagyon az országos vasúti- vagy közúti közlekedési hálózathoz kapcsolódik, akkor a vagyonkezelő is értékesítheti azt. Ennek azonban az a feltétele, hogy a tulajdonosi joggyakorló ehhez – szerződésben – hozzájáruljon.
A rendeletben több helyen előfordul még az, hogy a tulajdonosi joggyakorló felhatalmazása alapján a vagyonkezelő értékesítheti az állami vagyont.
Az állami vagyon értékesítését versenyeztetni kell, de törvény – vagy a törvény felhatalmazása alapján a kormány – kivételt tehet. A módosítás e szabályt kiegészíti azzal, hogy a lakott állami lakás eladását nem kell megversenyeztetni.
Versenyen való értékesítés esetén a nyilvános pályázati felhívást a kiíró köteles úgy közzétenni, hogy az a lehetséges érdeklődők minél szélesebb köréhez juthasson el. A közzététel helye lehet napi- vagy hetilap, hirdetési lap, internetes hirdetési adatbázis, de hazai és külföldi pénzügyi-gazdasági szaklap is. A módosítás a kiíró honlapját jelöli meg az elsődleges meghirdetés helyének. A napi- vagy hetilapban, hirdetési lapban, internetes hirdetési adatbázisban, hazai és külföldi pénzügyi-gazdasági szaklapban való közzétételt a kiíró mérlegelésére bízza a módosított rendelet.
A pályázatot értékelő bíráló bizottságnak a jövőben jogában áll – jelentős vagyonvesztésre hivatkozva – akkor is az értékesítést javasolni, ha a legjobb ajánlat sem érte el a becsült forgalmi értéket. Ilyenkor a bizottságnak részletes gazdaságossági számítást kell végeznie, amelyben kimunkálja azt, hogy a vagyon megtartása hátrányosabb lenne, mint a becsült ár alatti értékesítése. Számításba kell venni – egyebek mellett – az állagmegőrzés, az őrzés-védelem, az újabb étékesítési eljárás költségét, továbbá az állagromlásból eredő értékcsökkenést is.
Az állami vagyonról két törvény is intézkedik. A régebbi – amely 2007-ben született – az állami vagyon körébe sorolja az állam tulajdonában lévő dolgot, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőforrást, a törvény által állami tulajdonként nevesített vagyont, az állam tulajdonában lévő értékpapírt és gazdasági társasági részesedést, a vagyoni értékű jogokat illetve pénzügyi eszközöket.
A nemzeti vagyonról szóló 2007-es törvény szerint a nemzeti vagyon része – egyebek mellett – az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolog; az ezek tulajdonában lévő pénzügyi eszköz, társasági részesedés; a vagyoni értékkel rendelkező jogosultság; a Magyarország feletti légtér, az értékesíthető széndioxid egység; a közgyűjtemények; a régészeti lelet valamint a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások.
