Darák Péter a Debreceni Egyetem úgy nyilatkozott, hogy azonos tényállás mellett is lehet eltérő ítéleteket hozni, egy-egy jogesetnek több helyes megoldása is lehet.
A Kúria elnöke a Debreceni Egyetemen joghallgatóknak tartott előadásában arról is beszélt: “a bírónak nem szabad elveszítenie a bátorságát, hogy az ügy végére járjon”. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a Kúria jogegységi határozataiban igyekeznek világos iránymutatást adni, de ezek nem sérthetik a bírói függetlenséget.
Hozzátette: jövőben felmerülő problémákról nem hozhat határozatot a Kúria, a jogegységi döntések a már kellő kidolgozást nyert, alsóbb fokú bíróságokat megjárt ügyekben születnek.
Darák Péter beszélt arról is, hogy Európában sok helyen a bírói függetlenség csorbítását látják a jogegységi döntésekben. Magyarországon ennek az intézménynek van hagyománya, de nem kérik számon a bíráktól a jogegységi iránymutatást.
“Ilyen fegyelmi eljárások nincsenek és nem is lesznek Magyarországon” – jelentette ki a Kúria elnöke.
Darák Péter beszélt arról is, hogy az elmúlt évtizedekben komoly szervezeti átalakulás, reform nem zajlott a Kúriánál. Az új követelményekhez azonban igazítani kell a kúriai gyakorlatot, ezért született meg egy éve a Kúria középtávú intézményi stratégiája.
Az új követelmények között említette a Kúria elnöke az alkotmányjogi panasz intézményének bevezetése folytán az alaptörvényben foglalt elveket, az Európai Unió bírósága és a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlatát.
Bevezették a Kúrián a joggyakorlat-elemzéseket is – tette hozzá Darák Péter. Ennek keretében az idén külön elemző csoport vizsgálja a szakértői bizonyítási eljárásokat.
Példaként az ingatlanszakértői tevékenység, a könyvszakértői bizonyítás, illetve a kábítószeres ügyekben alkalmazott szakértői munka vizsgálatát említette Darák Péter.
