Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) honosította meg a magyar jogrendszerben a bizalmi vagyonkezelést, amelynek részleteit külön törvény tartalmazza – mindkettő március 15-én lép hatályba.
A bizalmi vagyonkezelés háromoldalú jogviszony: a vagyonrendelő a teljes vagyonát vagy annak egy részét a bizalmi vagyonkezelő tulajdonába adja, aki azt működteti, és a hasznát a kedvezményezettnek adja tovább. Nincs akadálya annak, hogy az első és az utolsó személy – a vagyonrendelő és a kedvezményezett – ugyanaz legyen.
A szakértők már előzetesen sem voltak egységesek az új jogintézmény megítélésében. Intő példaként gyakran emlegették Liechtensteint, a hercegségben számos bizalmi vagyonkezelő működik, miután a kezelt vagyon adója csak képletes. Így sok tehetős ember ide irányítja az örökségét vagy vagyonát, bosszúságot okozva ezzel az örökségből kizártaknak, illetve a hitelezőknek.
A szakmai vélemény szerint a kezelt vagyon adójának a mértéke dönti el, hogy Magyarország adóparadicsommá válik-e a bizalmi vagyonkezelés intézményesítése révén.
A törvény nem szól az adóról, viszont szabályozza a vagyonkezelővé válást, illetve a vagyonkezelő működését.
Bizalmi vagyonkezelés csak főtevékenységként végezhető, Magyarországon bejegyzett kft., zrt. vagy valamely EGT tagországban bejegyzett vállalkozás magyarországi fióktelepe által.
Az ilyen társaság, illetve fióktelep a kormány által kijelölt hatóság által kiadott engedély birtokában kezdheti meg tevékenységét, és ez a hatóság veszi nyilvántartásba, később pedig ellenőrzi a tevékenységét. Szintén ez a hatóság veszi nyilvántartásba a vagyonrendelőket és a kedvezményezetteket is.
Kapcsolódó cikk:
Bizalmi vagyonkezelés – Hiánypótló jogintézmény, vadonatúj lehetőségek
