A szombaton hatályba lépő új polgári törvénykönyv (Ptk.) kiemelkedik az elmúlt évek jogalkotásából, az első magyar magánjogi kódex, amely demokratikus keretek között jött létre és lép hatályba, illetve amely a magántulajdon és a piacgazdaság talaján született és azt kívánja támogatni – hangsúlyozza a kódex kodifikációját irányító Vékás Lajos akadémikus.
Egy polgári törvénykönyv általában a magántulajdon alapvető viszonyait szabályozza az emberek és szervezeteik között, és ebből a szempontból az utolsó napjait élő régi Ptk. csodaszámba megy, hiszen létrejöttekor hiányoztak a megalkotásához szükséges feltételek. A régi Ptk. 1953 és 1959 között formálódott, 1960-ban lépett hatályba, amikor Magyarországon nem magántulajdonon alapuló társadalmi rendszer volt – idézte fel az akadémikus.
A nagy jogászelődök által alkotott törvénykönyv mégis alkalmas volt arra, hogy három évtizeden át, 1990-ig rendezze például a személyi tulajdon viszonyait, az emberek ingó- és ingatlan-adásvételével kapcsolatos ügyleteit – tette hozzá a professzor.
A rendszerváltás után megteremtődtek a feltételei az új Ptk. megalkotásának, amely kiemelkedik a tavaly elfogadott 252 törvény vagy akár a kormányzati ciklus összes, több mint 800 törvénye közül is – mondta Vékás Lajos, aki elmondta azt is: javaslatának megfelelően március 15-én lép hatályba az új kódex, emlékeztetve arra, hogy 1848-ban a 15. törvénycikk már előirányozta egy új polgári törvénykönyv megalkotását, amely most válhat valóra.
A Ptk. újdonságai közül az akadémikus kiemelte az emberi méltóságból fakadó személyiségi jogok polgári jogi védelmének megerősítését. Ezt szolgálja például a sérelemdíj, amely a jelenlegi nem vagyoni kártérítést váltja fel, és abban különbözik attól, hogy a személyiségi jogaiban – például becsületében – megsértettnek már elegendő a bíróság előtt a jogsértést bizonyítania, nem kell az azzal okozott hátrányt is, ami gyakran nehézkes és megalázó volt a jogsértést elszenvedő számára.
A jogi személyek szabályozásában dominálnak a diszpozitív, azaz a megengedő normák, amelyeknek köszönhetően a több tízezer egyesület és százezernyi kft. alapítói, működtetői maguk alakíthatják a szervezetek életét. A szabadság korlátai ott húzódnak, ahol a kisebbség, a hitelezők, a munkavállalók vagy a törvényesség érdekét kell védeni, ami kötelező normákban jelenik meg – fogalmazott.
A régihez képest fordított polgári jogi alapállásban tehát mindent szabad, amit nem tilt a törvény, nem pedig tiltó szabályok között eligazodva kell megtalálni azt, amit a törvényhozó enged. Ennek a szemléletváltásnak a hátterében az a megfontolás húzódik meg, hogy a törvényhozó a magánautonómia világában nem lehet képes előre meghatározni több százezer szervezet milliónyi tagjának tevékenységét – magyarázta a szakember.
A hitelbiztosítékok rendezésével kapcsolatban Vékás Lajos elmondta: már 1996-ban, majd 2000-ben is megreformálták a zálogjogot, de most az egész rendszer megújult.
A magánautonómia a szerződéses viszonyokban is megjelenik, a magántulajdonosokat szerződéseikben megilleti a szabad alanyválasztás és tartalomalakítás joga, a törvény csak kísérő szabályozást nyújt azokra az esetekre, amelyeket a felek maguk nem rendeztek szerződéseikben – tette hozzá a szakember.
Vékás Lajos elmondta: az öröklési jog terén jelentősen változik például az özvegyi jog: a jövőben az özvegynek nem az egész örökségre, hanem csupán az általa használt és a hozzá tartozó ingatlanokra van haszonélvezeti joga, az örökség többi részéből pedig egy gyerekrésznyire jogosult, tehát például két leszármazott mellett egyharmad részre. Ha viszont nincsenek leszármazók, akkor az új szabályozás szerint az elhunyt szüleié az örökség fele, a másik fele pedig az özvegyé, aki viszont ezt – a jelenleg még hatályos szabályozással ellentétben – nem veszíti el akkor sem, ha újraházasodik.
Az elhunyt szüleinek öröklési joga figyelembe veszi azt a társadalmi gyakorlatot, hogy a gyerekek házasságát gyakran jelentős anyagi hozzájárulással segítik a szülők, akik viszont gyermekük halálával elveszítik azt, aki öregkorukban támogathatná, eltarthatná őket – tette hozzá az akadémikus.
Nő a végintézkedést hagyó szabadsága. A köteles rész – mely végrendeleti öröklésnél is kötelezően jár az örökösnek – az örökség feléről harmadára csökken.Polgári Törvénykönyv
A szombaton életbe lépő új Ptk. a magánjogi jogviszonyok lehető legteljesebb körét öleli fel nyolc könyvében: ezek a bevezető rendelkezések, az ember mint jogalany, a jogi személy, a családjog, a dologi jog, a kötelmi jog – azaz a szerződésekre vonatkozó szabályozás -, az öröklési jog és a záró rendelkezések.
Az új kódex csaknem kétszerese a még hatályosnak, 1596 paragrafus, amelyek mintegy tízezer normát tartalmaznak. Ez javarészt abból fakad, hogy a korábban külön törvényben szabályozott családjog és társasági jog is a Ptk. része lett.
A közelmúltban Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára arról beszélt: az új kódex életszerűbb szabályokkal erősíti a jogbiztonságot, a szabályozás mintegy fele változik részben vagy teljesen. A változások javarészt a bírói gyakorlatban kialakított és bevált megoldásokon alapulnak, ami megkönnyíti majd a jogalkalmazók munkáját.
Székely László, a kodifikációt koordináló miniszteri biztos korábban elmondta: a Ptk.-t előkészítő jogtudósok alapvetően azzal a szemlélettel végezték munkájukat, hogy a bírói gyakorlatban jól működő rendelkezéseket nem szükséges változtatni. Nem változtak az évszázados alapelvek sem, továbbra is a jóhiszeműség és a tisztesség a jogok gyakorlásának alapja.
A kódex megalkotói szerint az egyén autonómiáján alapul, egészére a megengedő szabályozás jellemző, a rendelkezések többségétől pedig a felek közös megegyezéssel eltérhetnek. A kötelező szabályokat többnyire a gyengébbik fél védelme indokolja, például a fogyasztóvédelemben.
A családjogban az élettársak jogviszonya rendezettebbé válik, az élettársak és házastársak jogai közelednek egymáshoz, a házassági vagyonjog szabályozása pedig bővül, a házassági vagyonjogi szerződések segítségével a házastársak maguk dönthetik el, hogyan rendezik vagyoni viszonyaikat. Ennek különösen nagy jelentősége lehet a vállalkozói és a családi vagyon elkülönítésénél.
Kőrös András kúrai bíró korábban egy szakmai rendezvényen arról beszélt: az új Ptk. családjogi könyvének alkalmazásakor a családi és az egyéni érdekek összhangjára kell törekedni. A családjogi bíró feladata a méltányos rendezés, a felek érdekeinek jóakaratú mérlegelése, és ebben nem lehet csupán az a szempont, hogy ki volt a hibás, illetve, hogy a konfliktusban ki legyen a nyertes és vesztes.
Hozzátette: a házassági vagyonjogra vonatkozó paragrafusok száma 7-ről 51-re nőtt, a joggyakorlatból kerültek a törvénybe a szerződésben rögzíthető házassági vagyonjogi rendszerek. A közszerzeményi rendszerben önálló a házastársak vagyonszerzése, de ha az életközösség megszűnik, a vagyongyarapodás felére igényt tarthat bármelyik fél. A vagyonelkülönítő rendszerben külön gazdálkodnak a házastársak, nem kell egymással elszámolniuk, egymás tartozásaiért nem felelnek, kivéve a gyermeknevelés és a háztartás költségeit. Az ettől eltérő megállapodás a gyengébb félnek, illetve a családnak a védelmében semmis.
A házassági vagyonjognál fontos cél a házasság védelme a házastárs eladósodásával szemben, a harmadik személyek, például hitelezők védelme a házastársak egymás közti csalárd vagyonmozgatásával szemben, továbbá, hogy a házastárs vagyona ne tűnjön el gazdasági társaságokban. A házassági vagyonjogi szerződéseknek lesz országos nyilvántartása éppen azért, hogy az üzleti életben is lehessen erről tájékozódni – mondta korábban Kőrös András, aki szerint az élettársi kapcsolat jogi védelme gyengül, különösen a hosszabb időtartamú, ám gyermektelen kapcsolatok esetében.
A szülői felügyelet szabályai terjedelmileg és tartalmilag is változnak, az új Ptk. a szülők felelősségét helyezi a középpontba és elsődleges szerepet szán a szülők megállapodásának.
A személyiségi jogok alapját az egyenlő emberi méltóság alkotja. Az új kódex lehetőséget ad a közösség méltóságának védelmére a gyűlöletbeszéddel szemben a perindítás lehetőségének megteremtésével.
Újdonság a személyiségi jogok terén a nem vagyoni kártérítés helyébe lépő sérelemdíj, amelynek megítéléséhez azonban már nem szükséges a konkrét hátrány, kár – esetenként nehézkes – bizonyítása a perekben.
A dologi jog újdonságai közé tartozik az ingó zálogjog internetes nyilvántartása, illetve a telekkönyvi rendszer anyagi jogi szabályainak a Ptk.-ba helyezése.
A kötelmi jogi – szerződésekre vonatkozó – könyvben a kódex több, a bírói gyakorlatban bevált szerződéstípust rögzít, így például a lízinget és a faktoringot.
Az új Ptk.-t az Országgyűlés 99 százalékban a jogtudósok által megalkotott tartalommal fogadta el, csak néhány olyan terület van, ahol a parlament változtatott a tervezeten, köztük a házassági és az öröklési jog.
A régi Ptk. még akár egy emberöltőn át is tovább élhet bizonyos területeken, hiszen az új magánjogi kódex az életbelépése után létrejött jogviszonyokra vonatkozik.
Az új Ptk.-hoz kapcsolódóan mintegy 180 törvény módosításáról döntött az Országgyűlés tavaly év végén. A 2013 februárjában elfogadott új Ptk. idén március 15-ei hatálybalépése egyéves felkészülési időt biztosított a jogalkalmazóknak.
Az Alkotmánybíróság néhány napja megsemmisítette a még hatályba sem lépett kódex azon rendelkezését, amely méltányolható közérdekhez köti a közszereplők bírálhatóságát, mert az a testület szerint sérti a szólás- és sajtószabadságot.
Módosuló szabályozás, kapcsolódó cikkek:
Bizalmi vagyonkezelés – Hiánypótló jogintézmény, vadonatúj lehetőségek
Módosul a Kkt., a Kft., a Bt. és az Rt. szabályozása – Változások az új Ptk. hatálybalépésével
