A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökének álláspontja szerint lehetséges, hogy nem és életkor szerinti bontásban adják át a választási irodák a jelölőszervezetek kérésére a választók név- és lakcímadatait.
Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke kért állásfoglalást Péterfalvi Attilától, a NAIH elnökétől, hogy az adatszolgáltatást lehet-e nem és életkor szerinti bontásban teljesíteni.
Péterfalvi Attila az NVI elnökének küldött állásfoglalásában emlékeztetett: a választási eljárásról szóló törvény (Ve.) lehetővé teszi, hogy a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét – amennyiben az adatszolgáltatást az érintett nem tiltotta meg – a választási irodák kiadják a jelöltek és jelölőszervezetek részére. A megkereséseknek a választási irodák legkorábban akkor tehetnek eleget, ha az illetékes bizottságok nyilvántartásba vették a jelöltet, illetve a pártok által állított listát, és csak akkor, ha a kérelmezők igazolják, hogy befizették az adatszolgáltatás díját.
A korábban hatályos Ve. lehetővé tette, hogy a választók adatait a jelölőszervezek nem, életkor vagy lakcím szerinti bontásban kérjék, ezt a szabályt azonban az Alkotmánybíróság megsemmisítette, mivel nem teremtett lehetőséget arra, hogy a választók megtilthassák adataik kiadását.
A NAIH elnöke válaszában azt írta: az új, jelenleg is hatályos Ve. a korábbi szabályozással ellentétben nem teszi kifejezetten lehetővé a jelölteknek és jelölőszervezeteknek, hogy a választópolgárok személyes adatait az általuk választott (nem, életkor vagy lakcím) szerinti bontásban kérhessék az adatszolgáltatásra illetékes választási irodától.
Péterfalvi Attila ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság szerint a választott testületek legitimációja szempontjából fontos a választási részvétel, a jelöltek, jelölőszervezetek kampánya pedig a legitimációt erősíti azzal, hogy a választókat a választáson való aktív részvételre ösztönzi.
A NAIH elnöke felidézte, a témában kiadott ajánlásában már jelezte, a választási adatkezelések vizsgálata során elsősorban a polgárok személyes adatainak védelmét hivatott szem előtt tartani, de az ügyek megítélésekor tekintettel kell arra is lenni, hogy egy demokratikus jogállamban közérdek fűződik a polgárok választójogának tájékozott és aktív gyakorlásához, így a pártoknak méltányolható érdeke fűződik az adatok kezeléséhez.
A hatóság elnöke szerint az adatok különböző szempontok szerinti bontásban történő kiadása lehetővé teszi a jelölteknek, jelölőszervezeteknek, hogy specifikus kampányüzeneteket célzottan tudjanak eljuttatni a választóknak, ez pedig elősegíti a választópolgárok magánszférájának tiszteletben tartását és személyes adatok védelméhez fűződő joguk érvényesülését.
Nyilvánvalóan csak azok a kampányanyagok képesek a választópolgárokat a választáson aktív részvételre ösztönözni, amelyek számukra releváns információkat tartalmaznak, másrészt az érintettek számára nem lényeges kampányüzenetek inkább a magánszférát zavaró tényezőként hatnak – jegyezte meg Péterfalvi Attila.
A NAIH elnöke szerint a leválogatott és a jelöltek vagy jelölőszervezetek részére átadott személyes adatokat ráadásul közvetlen politikai kampány céljára lehet felhasználni, másnak átadásuk, másolásuk tilos, és az adatokat legkésőbb a szavazás napján meg kell semmisíteni. A valamely szempont szerinti bontásban kiszolgáltatott adatokat tehát a jelöltek és jelölőszervezetek csupán korlátozott ideig és a törvényben maghatározott célból kezelhetik.
A NAIH elnökének álláspontja szerint tehát lehetséges a nem és életkor szerinti bontásban teljesíteni az adatszolgáltatást.
