Elkészült az elektronikus anyakönyvezés bevezetéséhez szükséges kormányrendelet tervezete. A dokumentumot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szerdán tette közzé a kormány honlapján.
A jogszabály elfogadása esetén július elsején lépne hatályba.
A jogszabálytervezet az elektronikus anyakönyvi nyilvántartást működtető központi nyilvántartó szervnek a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (KEKKH) jelöli ki, ezért kiegészíti a hivatal létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló kormányrendeletet.
A KIM azt írta: az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről szóló kormányrendelet célja az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételek egyértelmű meghatározása és az elektronikus anyakönyvi nyilvántartást működtető központi nyilvántartó szerv kijelölése, ezáltal az elektronikus anyakönyvezés jogi feltételeinek biztosítása.
A tervezet pontosítja a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendelettel meghatározott, az anyakönyvezési feladatok ellátásához szükséges végzettségi és képzettségi feltételeket, pótolja a fővárosi és megyei kormányhivatalok anyakönyvi igazgatási feladatokat ellátó kormánytisztviselőire vonatkozó speciális képesítési feltételeket, és megállapítja a jegyzőre és a polgármesterre vonatkozó képesítési feltételt.
A kormány honlapján megjelent tervezethez a pénteki munkaidő végéig várja az észrevételeket a KIM. A tervezet tartalma módosulhat, ezért ez ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának – hívta fel a figyelmet a KIM.
A KEKKH tavaly novemberben közölte, hogy a hivatal mintegy 900 millió forintos uniós és állami forrásból megvalósuló informatikai fejlesztése eredményeként a jelenleg négyféle (születési, házassági, bejegyzett élettársi kapcsolati, halotti) anyakönyv helyett csak egy lesz, amely az országban bármelyik anyakönyvvezetőnél elérhetővé válik.
Akkor azt írták, az adattakarékosság és a célszerűség is indokolja, hogy 2014 júliusától az adatok nyilvántartása nem papíralapon, anyakönyvi események alapján történik majd, hanem elektronikusan és személyhez kötötten. A papíralapú anyakönyvek digitalizálása folyamatos, például házasságkötéskor digitálisan rögzítik a házasulók papíralapú születési anyakönyvét is.