A videojáték konzolok védelmi rendszerének megkerülése bizonyos körülmények között jogszerű lehet. A konzol gyártója csak abban az esetben részesül védelemben e megkerülés ellen, ha a védelmi intézkedések a hamisított videojátékok használatának megakadályozására irányulnak – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
A C355/12. sz. ügyben hozott ítélet - Nintendo és társai kontra PC Box Srl és társai
A Nintendo kétféle videojáték rendszert forgalmaz: a kézi „DS” konzolokat és az asztali „Wii” konzolokat. A Nintendo a konzolokba felismerő rendszert telepít és a videojátékok hordozóit titkosított kóddal látja el, aminek az a hatása, hogy megakadályozza a jogellenes videojáték-másolatok használatát. E műszaki védelmi intézkedések megakadályozzák, hogy a kód nélküli játékok lejátszhatók legyenek a Nintendo készülékeken, és hogy olyan programokat, játékokat és általánosabb értelemben multimédiás tartalmakat használjanak a konzolokon, amelyek nem a Nintendótól származnak.
A PC Box a Nintendo eredeti konzoljait egy kiegészítő programmal együtt forgalmazza, amely független gyártók alkalmazásaiból („homebrewkból”) áll, és amely használatához a konzolokba be kell építeni a PC Boxnak a konzolok védelmére szolgáló műszaki intézkedéseket megkerülő és hatástalanító készülékeit.
A Nintendo úgy véli, hogy a PC Box készülékei elsődlegesen e játékok védelmére szolgáló műszaki intézkedések megkerülésére irányulnak. A PC Box szerint a Nintendónak az a célja, hogy megakadályozza olyan független programok használatát, amelyek rendeltetése, hogy lehetővé tegye a konzolokon filmek, videók és MP3 fájlok lejátszását, miközben e programok nem minősülnek a videojátékok jogellenes másolatainak.
A jogvitában eljáró Tribunale di Milano (milánói bíróság, Olaszország) azt kéri a Bíróságtól, hogy adjon iránymutatást azon jogi védelem mértékét illetően, amelyre a Nintendo a szerzői jog harmonizációjáról szóló irányelv alapján hivatkozhat az alkalmazott műszaki intézkedések megkerülése elleni küzdelemben.
Ítéletében a Bíróság emlékeztet arra, hogy videojátékok összetett eszközöknek minősülnek, amelyek nemcsak számítógépi programból állnak, hanem olyan képi- és hangelemekből is, amelyek, noha számítógépes nyelven vannak kódolva, saját alkotási értékkel bírnak. Mivel az eredeti számítógépi programok a szerzőik saját szellemi alkotásai, az irányelvben szereplő szerzői jogi védelemben részesülnek.
Az irányelv megfelelő jogi védelem biztosítására kötelezi a tagállamokat minden olyan hatásos „műszaki intézkedés” megkerülése ellen, amelynek rendeltetése a művek nem engedélyezett többszörözésének, közvetítésének, nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételének vagy terjesztésének megakadályozása vagy korlátozása. Az irányelv célja kizárólag az, hogy a szerzői jog jogosultját védje az engedélyéhez kötött cselekmények tekintetében.
A Bíróság különösen kiemeli, hogy az irányelv elsődleges céljának (azaz a szerzők magas szintű védelmének biztosítására irányuló célnak) megfelelően a „hatásos műszaki intézkedések” fogalmát tágan kell értelmezni, amelybe beletartozik a hozzáférés-ellenőrzési vagy védelmet nyújtó eljárással (kódolással, titkosítással vagy a mű egyéb átalakításával) történő ellenőrzés. Következésképpen az olyan műszaki intézkedések, amelyek a videojátékok fizikai hordozóiba és a konzolokba is be vannak építve, és amelyek a kettő között interakciót tesznek szükségessé, az irányelv szerinti „hatásos műszaki intézkedések” fogalma alá tartoznak, ha azok célja a jogosult jogait sértő cselekmények megakadályozása vagy korlátozása.
A Bíróság ezután megállapítja, hogy a jogi védelem kizárólag a műveknek a szerzői jog jogosultja engedélyéhez kötött, nem engedélyezett többszörözésének, közvetítésének, nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételének vagy terjesztésének megakadályozására vagy korlátozására irányuló műszaki intézkedéseket foglalja magában. E jogi védelemnek tiszteletben kell tartania az arányosság elvét, anélkül, hogy megtiltaná azon eszközök használatát vagy tevékenységek folytatását, amelyeknek a gazdaságilag jelentős célja vagy használata nem arra irányul, hogy jogellenes célból megkerülje a műszaki védelmet.
A Bíróság hangsúlyozza, hogy a műszaki intézkedéseket illető jogi védelem mértékét nem a konzoloknak a szerzői jog jogosultja által meghatározott rendeletetése alapján kell értékelni, hanem inkább meg kell vizsgálni a műszaki intézkedések megkerülésére irányuló eszközök célját, figyelembe véve – a szóban forgó körülmények függvényében –, hogy a harmadik személyek ténylegesen hogyan használják azokat.
Ennek megfelelően a Bíróság annak vizsgálatát javasolja a kérdést előterjesztő bíróságnak, hogy vannake más olyan hatásos védelmi intézkedések, amelyek kevesebb problémát vagy korlátozást jelentenének a harmadik személyek tevékenységei szempontjából, ugyanakkor hasonlóképpen védenék a jogosult jogait. E célból a kérdést előterjesztő bíróság számításba veheti a különböző típusú műszaki intézkedések költségeit, a bevezetés műszaki és gyakorlati szempontjait, valamint az arra vonatkozó összehasonlítást, hogy azok mennyire hatásosak a jogosult jogainak védelme szempontjából, figyelembe véve, hogy ezen intézkedéseknek nem kell feltétlenül hatásosnak lenniük.
A kérdést előterjesztő bíróság azt is megvizsgálhatja, hogy a PC Box készülékeit gyakran használjáke Nintendo játékok nem engedélyezett másolatainak Nintendo konzolokon való lejátszására, vagy hogy – ellenkezőleg – inkább olyan célokra használják azokat, amelyek nem sértik a szerzői jogot.
