Márciustól jelentősen átalakul az ingó zálogjogi nyilvántartás rendszere, s ezután bárki az interneten keresztül feltöltheti hitelbiztosítéki nyilatkozatát és tájékozódhat más biztosítékok, zálogjogok fennállásáról.
Az idén hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv számos újdonság bevezetése mellett a zálogjogi nyilvántartások rendszerét sem hagyta meg régi formájában, s az ingók elzálogosításáról, valamint jogok, követelések megterheléséről hitelbiztosítéki nyilvántartást kíván bevezetni. Az új Ptk. szabályaival összhangban még tavaly decemberben elfogadásra került a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény, mely kizárólag nem lajstromozott ingó dolgok, jogok és követelések hitelbiztosítéki nyilvántartását hivatott létrehozni. A rendszer nyilvános, bárki számára hozzáférhető, a zálogjogosult és a zálogkötelezett pedig saját maga tölti fel az adatbázisba a vagyontárgy elzálogosításának, megterhelésének adatait.
A jelenleg hatályos szabályok szerint a Magyar Közjegyzői Kamara (MOKK) által vezetett ingó zálogjogi nyilvántartás közhiteles, a bejegyzések közokiraton alapulnak, s valamely személy vagyontárgyának a zálogjoggal való megterhelését igazolják. Ezzel szemben, az új hitelbiztosítéki nyilvántartás mindössze annyit kíván tanúsítani, hogy a nyilatkozattevő a rögzített időpontban, a nyilvántartásban szereplő tartalommal hitelbiztosítéki nyilatkozatot tett. A nyilatkozatok köre immár szélesebb, mint a közjegyzői nyilvántartásé, s lehetőség van zálogjogosulti, zálogkötelezetti, faktori, lízingbeadói, tulajdonjog-fenntartásról szóló eladói nyilatkozat és egyéb, a törvény szerint meghatározott nyilatkozat megtételére. Az új nyilvántartás közhitelesnek tehát semmiképpen sem tekinthető, legfeljebb negatív értelemben, vagyis azt fogja bizonyítani, hogy e nyilvántartásba bejegyzett jogokon felül más hitelbiztosítéki jog – amelyről a nyilvántartás szerint nyilatkozatot tettek volna – nem áll fenn. A hitelbiztosítéki nyilvántartás az interneten mindenféle személyi azonosítás és díjfizetés nélkül elérhető lesz, bárki tájékozódhat arról, hogy valaki a vagyontárgyainak valamelyikét megterhelte-e. A hitelbiztosítéki nyilatkozatot tevő személyek azonban kötelesek regisztrálni magukat a hitelbiztosítéki rendszer elektronikus felületén, s megfelelő szolgáltatási díjat is fizetniük kell a MOKK felé.
Zálogjogi nyilatkozatot mind a zálogjogosult, mind a zálogkötelezett tehet. Amennyiben a zálogjogosult tesz kijelentést, úgy a nyilatkozatához a zálogkötelezett hozzájárulása is szükséges, míg fordított esetben, azaz a zálogkötelezett nyilatkozatához nem szükséges a zálogjogosult hozzájárulása. Zálogjog törlése esetén viszont a zálogjogosult egyoldalúan is tehet nyilatkozatot, nem kell hozzá a zálogkötelezett beleegyezése, míg a zálogkötelezett csak a zálogjogosult hozzájárulásával tudja töröltetni a zálogjogot. Fontos szabály ugyanakkor, hogy ha a zálogkötelezett zálogjog-törlési nyilatkozatához a zálogjogosult 30 napon belül nem tesz (zálogjogi bejegyzést) fenntartó nyilatkozatot, akkor a zálogjog a nyilvántartásról így is törlésre kerül. A nyilatkozatok megtételéhez megfelelő elektronikus aláírás is szükséges és a nyilatkozat akkor válik teljesen hatályossá, ha a költségtérítés díja is megfizetésre került a MOKK javára. A rendszerben a zálogjogra vonatkozóan látható lesz egyrészt a felek azonosítására alkalmas adatok, másrészt annak a vagyontárgynak a megjelölése, melyre vonatkozóan a hitelbiztosítéki nyilatkozatot megteszik. A nyilatkozattevő fél maga döntheti el, hogy meghatározza-e a nyilvántartásban azt az összeget, melynek erejéig kielégítés kereshető a vagyontárgyból.
A felek nyilatkozataikat most már egyszerű magánokirati formában írásba foglalt zálogszerződések alapján tehetik meg, de továbbra is lehetőség van arra, hogy az alapszerződések közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban készüljenek. E két utóbbi esetben maga a közjegyző illetve a szerződést ellenjegyző ügyvéd a felek képviseletében eljárva maga is rögzítheti a hitelbiztosítéki nyilvántartásba a zálogjogokat. Az ügyvéd az elektronikus rendszerben csak olyan esetben járhat el ügyfele képviseletében, ha regisztrált meghatalmazottként kerül a nyilvántartásba és a felek személyazonosságáról is megfelelően meggyőződött. A zálogjogi nyilatkozat módosítására természetesen lehetőség nyílik majd, azonban a módosítás nem járhat a zálogjogi bejegyzést követő ranghely sérelmével. A nyilatkozattevők a tulajdonjog-fenntartással eladás tényét, a faktori nyilatkozatot és a lízingbeadói nyilatkozatot az erre megfelelő elektronikus adatlap kitöltésével tehetik meg a rendszerben, s e jogokkal kapcsolatos nyilatkozatok rögzítésére, törlésére a törvény zálogjogra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazniuk.
A bírósági határozattal elrendelt zálogjogi bejegyzések törlése az új nyilvántartás bevezetésével felveti annak kérdését, hogy ki köteles majd eleget tenni a bíróság által előírtaknak. A régi MOKK nyilvántartásban a közjegyzői közreműködés miatt könnyen biztosítható volt, ha a bíróság zálogjog törléséről határozott, mivel a közjegyző bevezette mindezt a zálogjogi nyilvántartásba. Az új hitelbiztosítéki rendszer azonban nem tud „ügygazdát” biztosítani a bírósági határozatoknak megfelelő bejegyzéshez, így a jogszabály azt a megoldást találta helyénvalónak, ha az önálló bírósági végrehajtó teszi meg mindezt, s ennek megfelelően maga viszi fel a törlési nyilatkozatot a hitelbiztosítéki rendszerben.
A felek személyében beálló változás szintén rendezést igényel, halál esetén a közjegyző nemperes eljárásban fog határozni a jogutódlásról és a nyilvántartásban való átvezetésről. Egyedi vagy különös jogutódlás esetében azonban a jogutódlás átvezetéséről a felek lesznek kötelesek gondoskodni, tekintve, hogy mindez a felek jogügyletén alapul, és a felek érdekükben történik. Ha a bejegyzett zálogjogosult tesz nyilatkozatot arról, hogy személyében változás állt be, akkor az új zálogjogosultnak nem szükséges a hozzájárulása, mivel ezáltal jogot szerez. Ha azonban az új jogosult nyilatkozik arról, hogy ő lett a zálogjogosult, akkora bejegyzett zálogjogosultnak kell a hozzájárulása. A zálogkötelezett személyében való változásnál mind a zálogjogosult, mind az új zálogkötelezett hozzájárulását megköveteli a törvény, ha azonban a változást az új zálogkötelezett jelentette be, akkor csak a zálogjogosultnak kell nyilatkoznia.
A hitelbiztosítéki rendszer üzemeltetését a MOKK látja majd el, s biztosítja, hogy a felület minden munkanapon legalább 8 órától 20 óráig elérhető legyen. A közfeladatot ellátó személyek nagyobb adattartalomra is igényt tarthatnak, mint a bárki számára hozzáférhető nyilvántartás, vagy a regisztrált felek által hozzáférhető adatok, így például a hatóságok a naplózási adatokat is megismerhetik. A jogszabály a korábbi MOKK zálogjogi nyilvántartás és a gépjármű zálogjogi nyilvántartás szabályainak előnyös vonásait felhasználva igyekszik biztosítani, hogy egyetlen felületről lehessen tudakozódni arról, hogy egy adott személy vagyontárgyait terheli-e zálogjog. Habár a törvény március 15-i hatálybalépésének időpontja vészesen közeleg, a kivitelezést megvalósító elektronikus felület és a használati szabályok közzététele még váratnak magukra.
