Még bizonytalan, hogy mikor születik döntés a kormány devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésre irányuló indítványáról – közölte Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság (Ab) főtitkára csütörtökön azzal összefüggésben, hogy a Figyelő című hetilap szerint a döntés napokon belül megszülethet.
Az indítvány november végén érkezett, jelenleg az ügy előadóbírája foglalkozik vele, és amint elkészítette határozattervezetét, a testület teljes ülése megkezdi a tárgyalását – tudatta az Ab főtitkára.
“Hogy mikor lehet döntés az ügyben, jelenleg nem tudom megmondani” – fűzte hozzá Bitskey Botond.
Korábban a főtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy az alkotmányértelmezéseknél a törvény nem szab határidőt az Ab-nek, ám a testület súlyának és jelentőségének megfelelően kezeli az indítványt.
Általában egy ügyben akkor születhet meg az Ab határozata, amikor az előadóbíró által készített tervezet alapján az alkotmánybírák többségi véleményt alakítanak ki. Az Ab január 10-ig tart ítélkezési szünetet, így az első ülésre a január 13-ával kezdődő héten kerülhet sor. Az Ab-n arról egyelőre nem tudtak felvilágosítást adni, hogy az első ülés napirendjén szerepel-e a kormány devizahitelekkel összefüggő indítványa. Ebben az ügytípusban egyébként az Ab nem jogszabályt semmisít meg, hanem az alaptörvény rendelkezését értelmezi konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben abban az esetben, ha az értelmezés közvetlenül levezethető az alaptörvényből.
A kormány indítványa lényegében a devizahiteles szerződések alkotmányellenességének és utólagos jogalkotási úton történő megváltozatásának kérdését veti fel, a többi között az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá mert a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegeinek nehézséget okoz, és elengedhetetlenné teszi a devizahitelezésből adódó problémák végleges rendezését.
A kormány indítványa felveti többek között a gazdasági erőfölénnyel visszaélés kérdését és ezzel összefüggésben a fogyasztók számára egyoldalú, jelentős hátrányt okozó szerződési feltételek alaptörvény-ellenességét, továbbá hogy milyen feltételekkel módosíthatók fennálló szerződések jogszabály útján.
Az indítvány emlékeztet arra: az Ab már egy 1991-es határozatában megállapította, hogy kivételes esetben az állam már megkötött szerződések tartalmát is meghatározhatja, különösen hosszú távú szerződések esetén, ahol fennáll annak a veszélye, hogy a szerződéskötéskor nem látott olyan változások zajlanak le, amelyek a felek valamelyikének érdekét lényegesen sértik, és amelyek tudatában nem kötöttek volna szerződést.
A Kúria polgári kollégiuma december 16-i ülésén jogegységi határozatban mondta ki többek között azt, hogy a devizahiteles szerződések pusztán az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem tekinthetők érvénytelenek. A határozat indoklása kitér arra is, hogy a tartós hitelezési jogviszonyban a szerződéskötést követően olyan változások állhatnak be, amelyek a szerződés gazdasági-kockázati egyensúlyát utólag felboríthatják, és súlyos aránytalanságokat okozhatnak. Ha a felek a szerződés módosításával ezeket közösen nem orvosolják, a szerződésekbe való utólagos beavatkozás válhat szükségessé.
A Kúria szerint azonban bíróság csak kivételesen, egyedi jogviszonyokban módosíthatja a szerződéseket. A társadalmi méretű változásoknak a szerződések nagy tömegét hasonlóan érintő következményeit az egyes peres eljárások keretei között szinte lehetetlen kielégítő módon megoldani. Az ilyen társadalmi problémák megoldásának nem a bírói út a megfelelő módja, hanem a jogalkotás, amely figyelembe tudja venni az össztársadalmi érdekeket is.
A kúriai döntés után egy nappal Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón arról beszélt: a kormánynak tovább kell dolgoznia a devizahitelesek érdekében, célja a devizaalapú jelzáloghitelek kivezetése a hazai pénzügyi rendszerből, de még várják az Európai Bíróság döntését. (A luxembourgi székhelyű testület a Kúria egy évvel ezelőtti indítványa alapján az egyoldalú szerződésmódosításokkal összefüggésben határoz várhatóan a következő hónapokban.)
Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára szintén december 17-én azt közölte: a kormány ismét tárgyalhat a devizahitelesek megsegítését célzó különböző gazdasági modellekről. Mint mondta: a problémát sem a bankok, sem az ügyfelek érdekképviseletei, sem a bíróságok nem tudták megoldani, így a kormányra maradt ez a feladat.
Kövér László házelnök decemberben közölte, hogy várhatóan január közepén kezdenek ülésezni az országgyűlési bizottságok, január 20-án lesz a tavaszi ülésszak első plenáris napja, és az ülésszak február végéig tart.
A Figyelő pénteken megjelenő számának csütörtökön az interneten közzétett előzetese szerint a hetilap “Fidesz közeli parlamenti körökből” úgy értesült, hogy néhány héten belül a parlament elé kerülhet a devizahitesek terheinek könnyítését szolgáló mentőcsomag, azt követően, hogy az Ab dönt a kormány megkereséséről.
A Figyelő kormányhoz közelálló forrásból úgy tudja, a Magyar Nemzeti Bankban, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban és az Nemzetgazdasági Minisztériumban több forgatókönyv készült a devizahiteles szerződések jogszabályi átalakítására, de hogy ezek közül melyik kap zöld jelzést, az nagyban függ az Ab döntésétől, valamint az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációtól. Az Ab a Figyelő értesülése szerint már a napokban kihirdetheti állásfoglalását. A hetilap forrásai szerint a kormány egy esetben futhat ki az időből, azaz nem tudja megalkotni az országgyűlési választások előtt az új jogszabályt, akkor, ha az Európai Bíróság nem dönt február végéig.
Kapcsolódó cikkek:
