A Törvényszék megsemmisíti a géntechnológiával módosított Amflora burgonya forgalomba hozatalát engedélyező bizottsági határozatokat. A Bizottság megsértette a GMOk Unión belüli engedélyezési rendszerének eljárási szabályait – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
A T240/10. sz., Magyarország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet
Az Európai Unió területén a géntechnológiával módosított szervezetek (GMOk) csak a kockázatok tudományos értékelését követően, meghatározott feltételekhez kötött és a konkrét felhasználás céljából kiadott engedéllyel bocsáthatók ki a környezetbe vagy hozhatók forgalomba.
Az engedélyezési rendszer két különböző, a GMOk tervezett felhasználása alapján alkalmazott eljárást foglal magában. Az első eljárás, amelynek szabályait a 2001/18/EK irányelv határozza meg, a GMOk környezetbe történő szándékos kibocsátása céljából történő engedélyezésére irányul. Ezen eljárásban főszabály szerint azon tagállamnak kell az engedélyt kiadnia, amelyhez valamely vállalkozás az erre irányuló kérelmet benyújtotta. A többi tagállam és a Bizottság mindazonáltal ellenvetést tehet a tervezett engedélyezésről szóló határozattal szemben.
Az 1829/2003 rendelettel bevezetett második engedélyezési eljárás a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozik. Ebben az esetben az engedélykérelmet uniós szinten vizsgálják.
Amennyiben az első eljárásban ellenvetést tettek, vagy a második eljárásban engedély iránti kérelmet nyújtottak be, az engedélyre vonatkozó végleges döntést a Bizottság vagy a Tanács hozza meg az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tudományos szakvéleménye alapján.
Ezekben az esetekben a Bizottságot a tagállamok képviselőiből álló két bizottság segíti, amelyek az EFSA szakvéleményének ismeretében ismertetik véleményeiket. Ha az illetékes bizottság véleménye támogatja a GMO engedélyezését, a Bizottság megadja az engedélyt. Ellenkező esetben, vagy ha nem adott a bizottság véleményt, a Bizottság engedélyezési javaslatot terjeszt a Tanács elé, amely jóváhagyhatja vagy elutasíthatja azt. Ha a Tanács nem hoz határozatot, a Bizottság megadja az engedélyt.
A BASF Plant Science GmbH társaság egyfelől az egyik leányvállalatán keresztül kérte a svéd hatóságoktól a géntechnológiával módosított Amflora burgonya forgalomba hozatalának termelés és ipari célú felhasználás céljából történő engedélyezését. Mivel több tagállam is észrevételt tett ezen engedélykérelemre vonatkozóan, a végleges döntés meghozatala az uniós hatóságokra hárult.
A BASF társaság másfelől közvetlenül az uniós hatóságoknál engedélyezési eljárást kezdeményezett e burgonya alapú állati takarmány előállítása céljából. Ez utóbbi kérelem kiterjedt a GMOk élelmiszerekben vagy takarmányokban nyomokban való véletlen előfordulásának esetére is.
A Bizottság – miután 2005ben megkapta az EFSA kedvező szakvéleményeit – engedélyezési javaslatot terjesztett a bizottságok elé, majd a véleményük hiányában a Tanács elé, amely nem hozott határozatot. Következésképpen a Bizottság ebben a szakaszban megadhatta volna a kért engedélyeket. Mivel azonban az engedélyezési eljárás során az EFSA különböző tudományos szakvéleményei között fennálló ellentmondásokra vonatkozó információkat kapott, a Bizottság nem adta meg az engedélyeket, hanem úgy döntött, hogy szakvéleményeinek tisztázása céljából újra konzultál e hatósággal. 2009 júniusában az EFSA konszolidált szakvéleményt fogadott el, amelyben (az abban szereplő következtetéseivel egyet nem értő kisebbségi vélemények mellett) megerősítette, hogy az Amflora burgonya nem jelent veszélyt sem az emberi egészségre, sem pedig a környezetre. E szakvéleményt követően a Bizottság nem terjesztette az illetékes bizottságok elé az engedélyezésről szóló határozatok új tervezeteit, és a 2010. március 2i határozataival megadta a két kért engedélyt.
Mivel azonban Magyarország úgy ítélte meg, hogy az Amflora burgonya veszélyt jelent az emberek és az állatok egészségre, valamint a környezetre, megsemmisítés iránti keresetet indított a Bizottság engedélyező határozatai ellen. Az eljárásba Franciaország, Luxemburg, Ausztria és Lengyelország avatkozott be Magyarország kereseti kérelmeinek támogatása végett.
A Törvényszék ítéletében legelőször is megállapítja, hogy a Bizottság a megtámadott határozatok elfogadása előtt nem terjesztette az illetékes szabályozási bizottságok elé az EFSA 2009. évi konszolidált szakvéleménye és a kisebbségi vélemények kíséretében e határozatok módosított tervezeteit. Márpedig – noha a megtámadott határozatok rendelkező részei megegyeznek az eredetileg az illetékes bizottságok és a Tanács elé terjesztett határozatok tervezeteinek rendelkező részeivel – a Bizottság által e határozatok elfogadásához megállapított tudományos megalapozás nem egyezik meg. Ennélfogva a Törvényszék megállapítja, hogy a Bizottság – mivel úgy határozott, hogy konszolidált szakvéleményt kér az EFSAtól, és a megtámadott határozatokat különösen e szakvéleményre alapította anélkül, hogy lehetővé tette volna az illetékes bizottságok számára, hogy állást foglaljanak a szakvéleményről és a határozatok módosított tervezeteiről – eltért az engedélyezési eljárás szabályaitól.
Ezzel összefüggésben a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy az eljárás eredménye vagy a megtámadott határozatok tartalma lényegesen más lehetett volna, ha a Bizottság tiszteletben tartotta volna e szabályokat. A korábbi tervezetekre vonatkozó szavazások ugyanis nagyon megosztottak voltak a bizottságokon belül, és az EFSA 2009. évi konszolidált szakvéleményének következtetései, amelyeket kisebbségi vélemények kísértek, még több bizonytalanságot fejeztek ki, mint az EFSA korábbi szakvéleményei, tehát nem volt kizárt, hogy a bizottságok tagjai felülvizsgálják az álláspontjukat, és a kért engedélyek melletti vagy elleni határozatot hoznak. Ezen túlmenően, a bizottság kedvezőtlen véleménye esetén vagy véleményének hiányában a Bizottság köteles lett volna a Tanács elé terjeszteni az engedélyezési javaslatokat, amely megadhatta vagy megtagadhatta volna a kérdéses engedélyeket. A Bizottság csak ezen eljárás végén és a Tanács döntésének hiányában fogadhatta volna el a vitatott intézkedésekre vonatkozó javaslatokat.
A Törvényszék e tekintetben megállapítja, hogy a megtámadott határozatok tervezeteibe az EFSA új szakvéleményére tudományos megalapozás gyanánt hivatkozó új indokolás beiktatása e tervezetek lényeges módosításának minősül a korábbi változatukhoz képest. Következésképpen e határozatok nem tekinthetők azonosnak a korábbi tervezetekkel és javaslatokkal. Egyébiránt a 2009. évi konszolidált véleményt, amely jelentős eltéréseket tartalmaz az EFSA korábbi véleményeihez képest, új érdemi értékelésnek kell minősíteni, és nem a korábbi szakvéleményekben szereplő kockázatértékelések tisztán formai jellegű egyszerű megerősítésének.
E körülmények között, mivel a Bizottság súlyosan megsértette az eljárásjogi kötelezettségeit, a Törvényszék megsemmisíti a megtámadott határozatokat.
