Hétfőn jogegységi ülésen tárgyalja a Kúria polgári kollégiuma a devizahitelek elvi kérdéseit. A jogegységi eljárást három hete kezdeményezte Wellmann György, a kollégium vezetője. A november 25-én nyilvánosságra hozott jogegységi indítvány hét elvi kérdést vet fel, így többek közt, hogy a devizahiteles szerződések érvényesek-e, vagyis jogszabályba, nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköznek-e, tisztességtelen, uzsorás, avagy színlelt, megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e.
Az indítvány szerint a Kúriának állást kell foglalnia arról is: milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy orvosolják a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások hatását, illetve az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei – például eredeti állapot helyreállítása – közül melyiket, mikor indokolt alkalmazni.
Megoldandó kérdés az is, hogy az egyes érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget eredményeznek-e, és az utóbbinak mik a jogkövetkezményei, illetve a pénzintézeteket milyen tájékoztatási kötelezettség terhelte szerződéskötéskor, annak elmulasztása pedig milyen jogkövetkezménnyel jár, illetve, hogy a devizaalapú kölcsön egyáltalán milyen tartalmú, devizakölcsön-e vagy forint?
A kollégiumvezető november végén elmondta, hogy addig több mint háromezer devizahiteles per indult országszerte, amelyből több mint száz esetben született jogerős döntés.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, igazságügy-miniszter november 19-én a jogalkalmazókkal – a Kúria, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Bírósági Hivatal, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a Legfőbb Ügyészség különböző szintű képviselőivel – folytatott egyeztetés utáni sajtótájékoztatón a többi között arról beszélt, hogy alapvető kérdés a devizahiteles szerződések érvényessége, az egyoldalú kamatváltozás és az árfolyamrés egységes megítélése. Hangsúlyozta: ellentmondó az ítélkezési gyakorlat abban, hogy egy devizahiteles konstrukció mitől, milyen jogcímen, illetve mennyiben – egészében vagy bizonyos részeiben – érvénytelen, továbbá mik ennek a jogkövetkezményei. Tisztázandónak nevezte azt is, hogy az egyoldalú kamatváltozás terheit ki viselje.
Orbán Viktor miniszterelnök november 22-én reggel a Kossuth Rádióban arról beszélt: reméli, hogy az igazságszolgáltatás mielőbb állásfoglalást hoz a devizahitelek ügyében. A kormányfő azt mondta: miután a bankok a hitel nyújtásakor minden szakmai ismerettel rendelkeztek és erősebbek az adósoknál, “tudni szeretnénk, az igazságszolgáltatás szerint vajon nem a bankoknak kellene-e viselniük – mint a józan erkölcsi érzék diktálná – az árfolyamváltozásból fakadó veszteséget”.
A másik kérdés, amelyben a kormány állásfoglalást vár, hogy szabad-e a bankoknak egyoldalúan, az adósnak kedvezőtlenül módosítani a kamatot. Orbán Viktor hozzáfűzte: nem befolyásolhatja a bíróságot, de bízik a gyors döntésben.
A törvény szerint a jogegységi határozat kötelező a bíróságokra. A jogegységi eljárásokban jellemzően a Kúria öttagú, illetve héttagú jogegységi tanácsai hozzák meg a döntést, ám 2012 óta bizonyos esetekben az illetékes kollégium ülése is eljárhat jogegységi tanácsként. Erre többek között a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében van lehetőség, ebből a célból most ül össze először jogegységi tanácsként a Kúria polgári kollégiuma, amelynek 36 tagja van: 31 kúriai bíró és az öt ítélőtábla polgári kollégiumainak vezetői.
A kollégium mint jogegységi tanács elnöke a Kúria elnöke. Határozat elfogadásához a jelenlévők kétharmadának támogatása szükséges, az ülés elnapolható.
Darák Péter szombaton a Magyar Nemzetnek adott interjúban azt mondta: a hétfőre összehívott jogegységi ülés nem jelenti azt, hogy azonnal állást foglalnak minden kérdésről. A közéleti viták kapcsán pedig rámutatott: a nyilvánosság felhívhatja az igazságszolgáltatás figyelmét bizonyos jelenségekre, de a bírót nem befolyásolhatja az ügyről való döntésben.
Wellmann György a devizahiteles perek kapcsán már november elején egy konferencián arról beszélt, hogy a jogi helyzet tiszta, legfeljebb részletekben vannak véleménykülönbségek a bírák közt, a devizahitelesek ügyét társadalmi problémaként kell kezelni, amelyet a megváltozott gazdasági környezet okozott, megoldása pedig nem a bíróságoktól várható.
November végén a kollégiumvezető arra hívta fel a figyelmet: bírót nem befolyásolhat az, hogy a döntése milyen hatással van a felekre. Minden bírósági eljárást a törvények előírásai szerint kell lefolytatni, az alaptörvény rögzíti: “a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak”.
A legfelsőbb bírói fórum kora délutánra ígért tájékoztatást a polgári kollégium mint jogegységi tanács üléséről.
Kapcsolódó cikk:
