Tizenegy játékkaszinó és bennük összesen 3300 nyerőgép működését engedélyezte az Országgyűlés döntésével.
A KDNP-s Aradszki András és a fideszes Balla György vasárnap benyújtott és hétfőn megtárgyalt törvényjavaslatát kivételes sürgős eljárásban, kormánypárti szavazatokkal fogadták el.
E szerint ötszázezer lakosonként legfeljebb egy játékkaszinót lehet üzemeltetni, azzal a megkötéssel, hogy a fővárosban és Pest megyében összesen maximum ötöt, a Dunántúlon és a keleti országrészben pedig hármat-hármat.
A kaszinókban egyenként legfeljebb háromszáz pénznyerő automata működhet.
A parlament tavaly októberben törvényben tiltotta meg a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetését, pénznyerő gépek azóta csak játékkaszinókban működtethetők, a korábban kiadott engedélyek hatályukat vesztették.
Azóta három kaszinó van az országban: kettő Budapesten, egy Sopronban. A Világgazdaság tavaszi cikke szerint egyikben sem működött száznál több nyerőgép, noha erre vonatkozó korlátozás nem volt.
A Népszabadság nyáron arról írt, hogy több ezer félkarú rabló és több száz játékasztal üzemeltetésére írna ki meghívásos koncessziós pályázatot a nemzetgazdasági tárca. Varga Mihály miniszter levélben kérte a nemzetbiztonsági bizottság véleményét a meghívásos pályáztatásról, miután a kormány így tartotta elkerülhetőnek azt a nemzetbiztonsági kockázatot, amelyre hivatkozva tavaly ősszel betiltották a nyerőgépeket és az elektronikus kaszinókat. A bizottság július közepén támogatta a vidéki kaszinók meghívásos koncessziós pályáztatását.
A parlament egy hónapja úgy döntött, a nemzetgazdasági miniszter kiemelt díj ellenében pályázati eljárás nélkül is koncessziós szerződést köthet legfeljebb öt játékkaszinó üzemeltetésére a megbízhatónak minősített szerencsejáték-szervezőkkel. A módosítás alapján a szerencsejáték-szervezők levonhatják játékadójukból a koncessziós díj összegét.
A most elfogadott törvény a nemzetközi együttműködéssel szervezett sorsolásos játékok – vagyis például az eurólottó – nyereményének halmozódására vonatkozó szabályokat is megállapítja, elhárítva az akadályt a magyar részvétel elől.
A jogszabály egy további pontja a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvényt módosította, igazodva ahhoz, hogy az MFB megvásárolta a stratégiai, illetve kereskedelmi célú földgáztárolást végző MMBF Zrt. többségi tulajdonrészét.
