A korrupció elleni küzdelem fontosságára hívták fel a figyelmet nagykövetek a Transparency International (TI) Magyarország által rendezett konferencián a korrupcióellenes világnap alkalmából.
Karin Olofsdotter budapesti svéd nagykövet hangsúlyozta, a korrupció azért veszélyes, mert torzítja a piacot és a társadalomra is kedvezőtlen hatása van, mivel aláássa a jogállamiságba és a politikusokba vetett bizalmat.
A diplomata elmondta, Svédországban alacsony szinten sikerül tartani a korrupciót, az ország az élmezőnyben, a negyedik helyen áll a TI korrupciós listáján, de ott is vannak korrupciós botrányok az állami szférában és a vállalatok körében.
Svédországban bárki hozzáférhet csaknem minden kormányzati dokumentumhoz, így az adófizetők megtudhatják, hogyan költi el a pénzüket az állam – tette hozzá. Hozzátette: a nagyon magas adókat is elfogadják a svédek, mivel tudják, bízhatnak az államban, hogy hatékonyan költi el a pénzüket.
Jonathan Knott budapesti brit nagykövet szerint átláthatóságra van szükség a korrupció visszaszorítására. Az átláthatóság ösztönzi a befektetéseket, és ezáltal segít munkahelyeket teremteni – mondta.
Az átláthatóság ösztönzése fontos célja Nagy-Britanniának, az ország elkötelezett a korrupció elleni harc mellett, és szeretne minél jobb helyen végezni a TI rangsorában – jelentette ki.
A korrupció elleni küzdelemben mindenkinek részt kell vennie, a fiatalok bevonása pedig különösen fontos – vélekedett.
Tove Skarstein, Norvégia budapesti nagykövete arról beszélt, hogy az átláthatóbb politikai és gazdasági környezet nemcsak a gazdaságnak, hanem a társadalomnak is jó. Norvégiában a politikusoknak és az üzletembereknek hatalmas szégyen, ha korrupciós ügyleten érik őket – jegyezte meg.
Bár a korrupció a hétköznapi életben is gyakran egyszerűbb megoldást kínál, ezt nem lehet elfogadni, mert ez voltaképpen “lop az emberektől” – fogalmazott.
Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója beszédében hangsúlyozta, Magyarországon “igen nagy a korrupció”, erről tanúskodnak a szervezet felmérései, a külföldi megfigyelők és az üzletemberek is. “A korábbi generációk sara is”, hogy ez így van, mert a fiatalok még nem ronthattak el semmit – mondta. Úgy látja, meg kell győzni a társadalmat, hogy “nagyon nincs rendben”, ha valaki visszaél a közbizalommal, és korrupt.
Magyarország akkor léphet túl a rossz beidegződéseken, ha a fiatalok a becsületesség, a méltányosság és a teljesítményelv értékeit követik. Ha nem ezek az értékek a meghatározók, akkor Magyarország leszakad Európától és élhetetlen hely lesz – közölte.
Elmondta még, hogy a TI korrupcióellenes tankönyvet készített, és animációs pályázatot írt ki a fiatalok bevonására a korrupció elleni küzdelembe.
Az ENSZ Közgyűlésének 2003-ban elfogadott megállapodása rendelkezett a korrupcióellenes világnap megtartásáról, hogy ráirányítsa a figyelmet a jelenség romboló hatására, és hatékonyabb fellépést tegyen lehetővé a visszaszorítására. A konvenció értelmében a korrupció elleni harc nem csak a nemzetek ügye, az államok együttműködését igényli. Az egyezmény létrejöttében fontos szerepet játszott a korrupció visszaszorítására szakosodott független nemzetközi szervezet, a Transparency International.
A TI által kidolgozott korrupcióérzékelési index (CPI) a korrupció közhivatalnokok és politikusok körében érzékelt mértéke alapján rangsorolja az országokat. Magyarország 2012-ben 55 pontot kapott a CPI-felmérésen, ezzel a vizsgált 176 ország közül a 46. helyet foglalta el. E lista szerint a legkevésbé korrupt ország Dánia, Finnország és Új-Zéland.
Kapcsolódó cikk:
Állami szervek a korrupció ellenében – Példanélküli együttműködés köttetett Magyarországon
