Jövő márciustól változnak az örökbefogadás szabályai: emelkedik az örökbefogadási korhatár, nyílt örökbefogadásnál is lehetősége lesz az anyának a szülést követő hat hétig visszavonni a lemondó nyilatkozatát, továbbá bevezetik az örökbefogadás utánkövetését.
Marilyn Monroe, Steve Jobs, Jamie Foxx. Közös bennük, hogy gyermekkorukban örökbe fogadták őket. Az örökbefogadást már az ókori rómaiak is jól ismerték. Arrogatio esetében az örökbefogadni kívánó előadta, hogy koránál vagy betegségénél fogva nem lehet vérszerinti gyermeke, majd az örökbefogadandó személyről a népgyűlés szavazott. Az adaptio pedig háromszori színleges eladással, majd az örökbefogadó által indított ugyancsak színleges perrel ment végbe. Az örökbefogadásnak az is előfeltétele volt, hogy az örökbefogadó római polgár legyen, és legalább 18 évvel idősebbnek kellett lennie az örökbefogadottnál.
Magyarországon a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermekek közül évente 700-750 válik jogilag örökbefogadhatóvá, de csak mintegy kétharmaduk örökbefogadása jön létre életkorúk, egészségi állapotuk, testvérkapcsolataik miatt. 2012-ben a 644 örökbefogadhatóvá vált gyermekből minden negyedik már betöltötte a tizedik életévét, és a fiatalabb életkorúak hét százaléka súlyosabb egészségügyi problémákkal küzdött. Nekik van a legkisebb esélyük örökbefogadókra lelni.
A magyar jog alapján az örökbefogadás nyílt és titkos lehet. Nyílt örökbefogadásnál az örökbefogadó és a vér szerinti szülők ismerik egymást, a titkosnál viszont az örökbeadó nem tudja, melyik családhoz kerül a gyermeke. Nyílt örökbefogadás esetén a biológiai szülők azt követően, hogy lemondtak a gyermekükről, már nem vonhatják vissza a hozzájárulásukat. Titkos örökbefogadáskor viszont a gyerek hathetes koráig a biológiai szülők megmásíthatják a döntésüket.
2011-ben a vérszerinti szülők kétszáz alkalommal járultak hozzá gyermekük (többségében újszülöttük) nyílt, míg 151 esetben titkos örökbefogadásához. Ha a gyermek gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedik és a vérszerinti szülő önhibájából nem tesz eleget kapcsolattartási kötelezettségének, továbbá nem változtat körülményein annak érdekében, hogy gyermekét családjában nevelhesse, a gyámhivatal örökbefogadhatóvá nyilvánítja a gyermeket. Ilyenkor az örökbefogadás csak titkos lehet. 2011-ben 258, 2012-ben 271 ilyen gyermeket fogadtak örökbe. Van egy speciális esetkör: az inkubátorba helyezett újszülött akkor örökbefogadható, ha az elhelyezéstől számított hat héten belül nem jelentkeznek érte a vérszerinti szülei. Az örökbefogadás ebben az esetben is titkos. 2010-ben öt, 2011-ben négy, 2012-ben tizenkettő ismeretlen szülőktől származó gyermeket fogadtak örökbe.
A 2014. március 15-étől hatályos új Ptk. negyedik (családjogi) könyvének tizenegyedik címe tartalmazza az örökbefogadásra vonatkozó rendelkezéseket. A szabályozás célja az volt, hogy a kiskorú gyermek elsődleges érdeke mellett a jelenleginél hatékonyabban biztosítsa az érdekegyensúlyt a vér szerinti szülők és a vér szerinti család, valamint az örökbefogadni kívánó szülők érdekei között. A jogalkotók szerint a sokszor egymással ellentétes érdekek összehangolása jórészt az örökbefogadás jogi előfeltételeinek differenciált szabályozásával és az örökbefogadást követően a gyermek vér szerinti családjához fűződő kapcsolatát rendező szabályokkal valósulhat meg.
Az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő jogalkotási és jogalkalmazási feladatokat részletező úgynevezett Fehér Könyv úgy fogalmaz, hogy az örökbefogadás szabályai nem igényeltek lényeges, koncepcionális változtatást, ezért az új kódex – amellett, hogy a részletkérdésekben több új megoldást is tartalmaz – elsősorban a szabályok pontosabb megszövegezésében és hangsúlyaiban hoz változásokat. A kódex az eddigiekhez hasonlóan előírja az örökbefogadó és az örökbefogadott között a tizenhat év minimális és negyvenöt év maximális korkülönbséget, ugyanakkor felemeli az örökbefogadási korhatárt, így csak a huszonötödik életévét betöltött személy lehet örökbefogadó. A kódex új jogintézményként nevesíti az örökbefogadás utánkövetésének lehetőségét. Az örökbefogadást elősegítő szervezet ennek keretében figyelemmel kísérheti, hogy az örökbefogadás betöltötte-e célját, a gyermek beilleszkedett-e a családjába. Az utánkövetés részletszabályait külön jogszabály rendezi.
Ezt a jogszabályt is tartalmazza az a terjedelmes törvénycsomag, amelyet az új Ptk. hatálybalépésével összefüggésben terjesztett be az Országgyűléshez Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítása – a fogalomhasználat összhangjának megteremtésén túl – tartalmi változásokat is magában foglal az örökbefogadás előkészítése és utánkövetése terén. A törvényjavaslat indokolása szterint az örökbefogadás utánkövetésének bevezetése lehetőséget ad majd az örökbefogadó szülő támogatására – terápiával, személyes tanácsadással segíti az örökbefogadott és az örökbefogadó problémáinak megoldását.
A szabályozás a gyermekvédelmi szakszolgáltat feladatává teszi, hogy kísérje figyelemmel az örökbe fogadni szándékozó személyhez gondozásba kihelyezett gyermek beilleszkedését, ellátását, és tapasztalatairól írásban kell tájékoztatnia a gyámhatóságot. Míg a titkos örökbefogadás előkészítése minden esetben a területi gyermekvédelmi szakszolgálat feladata, a nyílt örökbefogadás előkészítésében a vér szerinti szülő és az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére nyújtanak csak szolgáltatást. Az új rendelkezésektől azt várja a jogalkotó, hogy minden vér szerinti szülő és örökbe fogadni szándékozó személy már az örökbefogadási folyamat elején hozzájusson a szükséges információkhoz, ezzel elősegítve a sikeres örökbefogadásokat.
Nem mindenki osztja a kormányzati derűlátást. Mórucz Lajosné, a nyílt örökbefogadásokat közvetítő Gólyahír Egyesület elnöke szerint súlyos következményekkel járhat a nyílt örökbefogadás azon új szabálya, amelynek értelmében – a titkos örökbefogadáshoz hasonlóan – az életet adó anya a szülést követően hat hétig visszavonhatja lemondó nyilatkozatát. A nyílt örökbefogadás esetén a biológia és az örökbefogadó szülők ismerik egymást. A hatályos rendelkezések szerint az anyának a várandóssága alatt tett lemondó nyilatkozatot a szülést követően meg kell erősítenie, ha azonban akkor nem dönt másként, később semmilyen jogot nem formálhat a gyermekre. Az egyesületi elnök szerint az új szabályozás mindenki számára rossz: az anyák többsége a szülés után lehető leggyorsabban szeretne visszatérni régi életéhez, és nem hat hétig az örökbefogadáson gondolkozni, de rossz az örökbefogadó szülők számára is, hiszen hat hétig aggódhatnak amiatt, hogy a kórházból hazavitt gyermek náluk maradhat-e, így pedig nehezebben alakulhat ki a kötődés, amit az újszülött is megsínyli.
Budai Ágnes, a Fészek Alapítvány vezetője a nyílt örökbefogadás korlátozását látja az új szabályozásban. Szerinte „aki ezt kitalálta, kevés örökbe adóval találkozott”. Az alapítványi vezető úgy vélekedett, hogy a rendszer a titkos örökbefogadást támogatja. Míg a titkosnál a biológiai anya bármely gyámhivatalban lemondhat a gyermekéről, addig a nyílt örökbe adásnál ugyanezt csak megyeszékhelyen teheti meg a nő. Ehhez pedig sok esetben több száz kilométert kell utazni.
