Az Alkotmánybíróság hétfői ülésén döntött azokról az alkotmányjogi panaszokról, amelyek a bírósági ügyáthelyezés lehetőségének alaptörvény-ellenességét kifogásolták. A testület megállapította, hogy az ügyáthelyezéseket lehetővé tevő, korábban hatályos törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenesek voltak és nemzetközi szerződésbe ütköztek.
Két, az illetékes bíróságról másik bíróságra áthelyezett büntetőügy vádlottjai fordultak az Alkotmánybírósághoz a bírósági ügyáthelyezés szabályozásának alaptörvény-ellenességét kifogásolva. Álláspontjuk szerint az ügyeikben alkalmazott ügyáthelyezés az igazságszolgáltatás alapvető garanciáit sértette. Az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenesség mellett hivatalból vizsgálta a kifogásolt rendelkezések nemzetközi szerződéssel, nevezetesen az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezménnyel való összhangját is. A testület ugyanis figyelemmel volt arra, hogy ha egyes alapjogok, így az igazságszolgáltatás alapvető garanciáinak lényegi tartalmát az Alaptörvény az Egyezménnyel azonos módon fogalmazza meg, akkor az Alkotmánybíróság által nyújtott jogvédelem szintje nem lehet alacsonyabb az Emberi Jogok Európai Bírósága által kibontott jogvédelmi szintnél.
Az Alkotmánybíróság egyrészt megállapította, hogy az időközben hatályon kívül helyezett rendelkezések a tisztességes eljárás két követelményét, így a törvényes bíróhoz való jogot, illetve a pártatlan bírósághoz való jogot is sértették.
A testület kifejtette, hogy az Alaptörvényben az Egyezménnyel összhangban előírt, a törvény által felállított bíróságra vonatkozó követelmény magában foglalja a törvényes bíróhoz való jogot, vagyis a törvényben előre meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend szerint kijelölt bíróhoz való jogot. A törvényes bíróhoz való jog garanciális érvényesülése alól az ügyáthelyezéseket lehetővé tevő rendelkezések úgy engedtek kivételt, hogy nem határozták meg az áthelyezések feltételeit. A szabályozás az eljáró bíróság kijelölését az Országos Bírósági Hivatal elnökének szabad belátására bízta, ami a törvényes bíróhoz való jog sérelmére vezetett.
Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a garanciális elemeket nélkülöző szabályozás a pártatlan bírósághoz való jog követelményeit is sértette. Az ügyáthelyezés e követelményekkel csak abban az esetben egyeztethető össze, ha a törvényhozó az áthelyezés szabályait átlátható, előre rögzített, világos módon megadja. A pártatlanság objektív követelménye ugyanis csak akkor teljesül, ha a szabályozás kellő garanciát biztosít minden kétely kizárásához. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált rendelkezések az Alaptörvényből és az Egyezményből egyaránt következő, a pártatlanság és a pártatlanság látszata követelményének nem tettek eleget.
Ugyancsak alaptörvény-ellenesnek és az Egyezménybe ütközőnek ítélte az Alkotmánybíróság, hogy a törvényhozó egyáltalán nem biztosított jogorvoslatot az érintettek számára az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyező határozata ellen.
A testület rámutatott arra, hogy a támadott rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességének megállapítása elvileg a törvény erejénél fogva maga után vonja azok alkalmazásának kizárását az alkotmánybírósági eljárás alapjául szolgáló ügyekben, ezért erről a határozat külön nem rendelkezett.
Az indítványozók kérték az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyező határozata vizsgálatát is. Az Alkotmánybíróság szerint azonban az nem bírói döntés, hanem olyan igazgatási határozat, melynek felülvizsgálatára alkotmányjogi panasz keretében nincs lehetőség. Ezért ezt az indítványt az Alkotmánybíróság visszautasította.
A határozat egyes rendelkezéseihez dr. Balsai István, dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Juhász Imre, dr. Kiss László, dr. Lenkovics Barnabás, dr. Pokol Béla, dr. Salamon László és dr. Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt, dr. Lévay Miklós alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt.
A határozat teljes szövege itt olvasható, az anonimizált indítványok és az Országos Bírósági Hivatal elnökének meghallgatásáról szóló jegyzőkönyv az ügyek adatlapjain olvashatóak (IV/2777/2012., IV/2809/2012.).
OBH: Az Alkotmánybíróság döntése nem érinti a még folyamatban lévő eljárásokat
Az Alkotmánybíróság 2013. december 2. napján kelt határozata egyes – már hatályban sem lévő – jogszabályokra vonatkozik, az OBH elnökének bíróságot kijelölő határozatának hatályát nem érinti. Az Alkotmánybíróság döntésének a bíróságokon „ügyáthelyezés” folytán még folyamatban lévő eljárásokra ezért közvetlen kihatása nincs – közölte az Országos Bírósági Hivatal kedden.
A határozat már nem hatályos jogszabályi rendelkezéseket érint, lévén az eljárás során az Alkotmánybíróság a vonatkozó eljárási szabályok 2012. január 1. napja és július 16. napja között hatályban volt szövegét vizsgálta. E szabályokat a jogalkotó 2013. augusztus 1. napjával hatályon kívül helyezte – hangsúlyozza az OBH közleményében.
Az eljáró bíróság kijelölését az ügyáthelyezés kezdeményezésére jogosult bírósági elnökök és az OBH elnöke is kivételesen alkalmazható eszköznek tekintette. Éppen ezért az elmúlt két évben a bírósági igazgatás folyamatosan törekedett a Fővárosi Törvényszék ügyforgalmi helyzetének más eszközökkel történő stabilizálására. Ennek keretében például 2012. januárja óta a Fővárosi Törvényszéken 51 bírói és 193 igazságügyi alkalmazotti álláshely létesült.
A bíróságok központi honlapján elérhető statisztikai összefoglalóból is látható, az ügyáthelyezésben leginkább érintett Fővárosi Törvényszék ügyforgalmi helyzete jelentősen javult, ami részben az ügyáthelyezés intézményének is köszönhető.
