Az állami, önkormányzati hivataloknak nem lesz kötelező a legalacsonyabb árat kínáló ajánlattevőt kiválasztaniuk a közbeszerzési pályázatokon és koncessziók odaítélése során, ehelyett mérlegelhetik, melyik ajánlat felel meg leginkább a kitűzött célnak. Az adófizetői pénzek hatékonyabb elköltését célzó új szabályokról szerdán szavaz a Parlament.
Az Unió GDP-jének 19 százalékát teszik ki a közbeszerzés keretében megvalósult beruházások, amelyek így bizonyos szociális célok megvalósításának is hatékony eszközei lehetnek. A 2013 júliusában a Tanáccsal a hagyományos közbeszerzésről, a közművekről, és a koncessziós szerződésekről kötött három megállapodás révén a döntő hatóságok az ajánlati ár mellett környezetvédelmi vagy társadalmi előnyöket is mérlegelhetnek egy-egy szerződés odaítélése során. Ha például óvodai vagy kórházi étkeztetésre írnak ki pályázatot, akkor érdemes a felszolgált étel minőségét garantáló pályázót kiválasztani, vagy előnyt biztosítani a fogyatékos munkavállalókat alkalmazóknak.
Innovatív megoldások születhetnek annak az új, a képviselők által kidolgozott eljárásnak köszönhetően, amelynek során az ajánlatkérő egy konkrét probléma kezelésére kér javaslatokat anélkül, hogy a megoldás lépéseit részletezné. Így a két fél rugalmasabban dolgozhat ki újfajta megoldásokat.
Az új szabályok csökkentik az ajánlattevők adminisztrációs terheit és könnyebbé teszik a tendereken való részvételt a kisebb vállalatok számára. A kollektív szerződések és a munkajog betartása érdekében szigorúbb szabályok lépnek majd életbe az „abnormálisan alacsony” ajánlatokkal és az alvállalkozókkal kapcsolatban. A vízszolgáltatás mentesül a koncessziós irányelv hatálya alól.
A képviselők szerdán szavaznak a közbeszerzéseket érintő másik kérdésben is: elfogadják a Parlament tárgyalási kiindulópontját az új nemzetközi közbeszerzési szabályokkal kapcsolatban. Az uniós tárgyalók célja, hogy a kereskedelmi partnerek közötti kölcsönösség elve alapján megnyittassák a nemzetközi közbeszerzési piacot az uniós vállalkozók előtt.
