A „Vinohradnícka oblast’ Tokaj” szlovák bornévnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések EBacchus elnevezésű elektronikus nyilvántartásába való bejegyzése nem minősül megtámadható aktusnak. E bejegyzés, amelyre egy átmeneti rendszer alapján került sor, nem vitatható az uniós bíróságok előtt -áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
A C-31/13. P. sz. ügyben hozott ítélet - Magyarország kontra Bizottság
A tokaji borvidék Magyarország és Szlovákia területére is kiterjed.
Szlovákia kérelmére a Bizottság felvette a „Vinohradnícka oblasť Tokaj” oltalom alatt álló eredetmegjelölést a meghatározott termőhelyről származó minőségi borok (m. t. minőségi borok) jegyzékébe. E jegyzéket, amely az oltalom alatt álló eredetmegjelölések használatának feltételeire vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján állítottak össze, az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2006. február 17-i és 2007. május 10-i számában tették közzé.
2009. július 31-én, azaz egy nappal az új borpiaci rendszer hatálybalépése és „a borok eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek elektronikus nyilvántartása” („EBacchus” nyilvántartás) bevezetése előtt, az m. t. minőségi borokra vonatkozóan új jegyzéket tettek közzé. Ennek alkalmával a korábbi jegyzékekben közzétett oltalom alatt álló eredetmegjelölést Szlovákia kérelmére a „Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblast’” oltalom alatt álló eredetmegjelölésre módosították.
Az m. t. minőségi borok jegyzékének közzététele helyébe az EBacchus nyilvántartás lépett. A 2009. augusztus 31-i új jegyzéknek megfelelően a „Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblast’” oltalom alatt álló eredetmegjelölést olyan elnevezésként vezették át az EBacchus nyilvántartásba, amely a szlovákiai tokaji borvidékről származó bort jelöl.
2009. november 30-án Szlovákia levelet intézett a Bizottsághoz, amelyben azt kérte, hogy a „Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblasť” oltalom alatt álló eredetmegjelölést az E-Bacchus nyilvántartásban a „Vinohradnícka oblasť Tokaj” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel váltsa fel. E tekintetben Szlovákia jelezte, hogy a „Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblasť” bornév tévesen került az m. t. minőségi borok jegyzékébe, és nemzeti jogszabályában ténylegesen a „Vinohradnícka oblasť Tokaj” megnevezés szerepelt.
A Bizottság miután meggyőződött róla, hogy az E-Bacchus nyilvántartás bevezetése napján a szlovák jogszabály tartalmazta a Vinohradnícka oblasť Tokaj” megnevezést, helyt adott Szlovákia kérelmének, és módosította az EBacchus nyilvántartásban szereplő adatokat.
Magyarország azonban vitatta e módosítást a borokra vonatkozó, 2009. június 30án elfogadott és 2009. szeptember 1-jétől hatályos új szlovák törvényben szereplő „Tokajská vinohradnícka oblast’” kifejezésre hivatkozva. Magyarország ezt követően a Törvényszékhez benyújtott keresetével a „Vinohradnícka oblasť Tokaj” oltalom alatt álló eredetmegjelölés E-Bacchus nyilvántartásba történő bejegyzésének törlését kérte.
2012. november 8-i ítéletében a Törvényszék kimondta, hogy mivel a „Vinohradnícka oblasť Tokaj” megnevezés már egy uniós rendelet alapján oltalmat élvezett azt megelőzően, hogy azt az E-Bacchus nyilvántartásba bejegyezték volna, maga a bejegyzés nem járt joghatásokkal. A Törvényszék kimondta, hogy a Magyarország által előterjesztett kereset elfogadhatatlan, mivel a Törvényszéknek a Szerződés alapján kizárólag az uniós szervek azon aktusai jogszerűségének ellenőrzésére van hatásköre, amelyek célja joghatások kiváltása.
Magyarország fellebbezést nyújtott be a Törvényszék ítéletével szemben.
A Bíróság ítéletében először is – különösen a vitatott bejegyzés tartalma és jogi összefüggései alapján – kifejti, hogy az új borpiaci rendszer jogbiztonsági okokból egy átmeneti rendszerről rendelkezett a 2009. augusztus 1-je előtt a nemzeti jog, és ennek következtében az uniós jog alapján oltalom alatt álló bornevek oltalmának fenntartása érdekében.
Ezt követően a Bíróság rámutat, hogy e borneveknek az EBacchus nyilvántartásba való bejegyzése semmilyen hatással nincs az e bornevek által az átmeneti rendszer alapján uniós szinten élvezett oltalomra. A Bizottság ugyanis nem biztosíthatott oltalmat, és nem dönthetett arról, hogy melyik bornevet kell az EBacchus nyilvántartásba bejegyezni.
Következésképpen a Bíróság kimondja, hogy a Törvényszék nem követett el jogi tévedést annak megállapításával, hogy e bornevek az átmeneti rendszer alapján 2009. augusztus 1-je óta automatikusan oltalmat élveznek.
E körülmények között a Bíróság, miután emlékeztetett arra, hogy kizárólag az uniós intézmények által elfogadott, kötelező joghatások kiváltására irányuló rendelkezések támadhatók meg uniós bíróságok előtt, kimondja, hogy a vitatott bejegyzés nem minősül megtámadható aktusnak.
Végül Magyarország azon érvét illetően, miszerint az új szabályozás lehetővé teszi a számára, hogy keresetet nyújtson be a Bizottság által az EBacchus nyilvántartásba tett bejegyzésekkel szemben, a Bíróság úgy határoz, hogy az átmeneti rendszer és az új oltalmi rendszer nem összehasonlítható, ezért azok eltérően kezelhetők.
E feltételek mellett a Bíróság Magyarország fellebbezését teljes egészében elutasítja.
Kapcsolódó cikk:
