Elfogadta a Krím új alkotmányát pénteken az Oroszország által bekebelezett ukrajnai terület parlamentje. A Kijev által korábban feloszlatott, így ukrán részről törvénytelennek minősített helyi – 100 tagú – törvényhozás 87 képviselője támogatta szavazatával az alaptörvényt.
A 10 fejezetből és 95 cikkelyből álló dokumentum javarészt az orosz alkotmány mása. Leszögezi, hogy a terület – amelyet annektált Oroszország – “demokratikus jogállam, egyenjogú része az Oroszországi Föderációnak”. Szerepel benne továbbá az, hogy “a népakarat közvetlen kinyilvánításának legmagasabb szintű eszköze a népszavazás, akárcsak a szabad választások”. Emellett az alkotmány szerint a hatalom más eszközökkel való megszerzése megengedhetetlen.
A dokumentum három államnyelvet ismer el a Krímben: az oroszt, az ukránt és a krími tatárt.
Refat Csubarov, a krími tatárok döntéshozó és végrehajtó szerve, a medzslisz vezetője a szavazás előtt kijelentette, hogy népe számára elfogadhatatlan ez a dokumentum. Kifogásolta, hogy az alkotmányban egyetlen olyan pont sincs, amely szavatolná a krími tatároknak, mint a félsziget őslakosainak megmaradását és fejlődését.
A politikus kifogásolta hogy az alkotmány tervezetét nem bocsátották társadalmi vitára. Elfogadását korainak nevezte, rámutatva arra, hogy az alkotmánybizottság mindössze két ülésen foglalkozott az előterjesztéssel.
Március 16-án az oroszbarát krími vezetés kezdeményezésére tartott népszavazáson a szervezőbizottság adatai szerint 83 százalékos részvétel mellett 97 százalék támogatta a félsziget Oroszországhoz csatlakozását. A ukrán törvényeknek ellentmondva megtartott népszavazás eredményét sem a kijevi vezetés, sem a krími tatárok vezetői nem tartják legitimnek, különösen az irreálisan magas részvételi arányt kérdőjelezik meg. A Krími Autonóm Köztársaságban tartott legutóbbi, 2001-es népszámlálási adatok szerint a lakosság 58 százaléka vallotta magát orosz nemzetiségűnek, 24 százalékuk ukránnak és 12 százalék krími tatárnak. A népszavazást és annak eredményét nem csak Ukrajna nem ismeri el, de szinte az egész nemzetközi közösség sem, beleértve az Európai Unió országait, továbbá az Egyesült Államokat és Kanadát.
Az ukrán parlament törvényt fogadott el a körbeszerzések átláthatóbbá tételéről
A közbeszerzések átláthatóbbá tételéről fogadott el törvényt csütörtökön az ukrán parlament.
A közbeszerzések átláthatóbbá tétele az egyik feltétele annak, hogy a Nemzetközi Valutalap (IMF) hitelt nyújtson Ukrajnának.
A kormány által benyújtott javaslat csak második nekifutásra ment át, és épphogy megkapta a többséget: a 450 tagú parlament 226 képviselője támogatta.
“Ez a törvény a totális korrupció elleni küzdelem része. Célja, hogy közbeszerzéseknek álcázva ne juthasson senki jogtalanul állami pénzekhez” – jelentette ki Olekszandr Turcsinov házelnök, ügyvivő államfő a parlament plenáris ülésén.
A jogszabály indoklása szerint a törvény egyrészt korszerűsíti a közbeszerzések rendjét, másrészt nyitottabbá és átláthatóbbá teszi azok eljárását. Ezzel igyekszik akadályozni a korrupciót ezen a területen, továbbá kiterjeszti a törvény hatálya alá eső beszerzések körét, amivel növeli az ellenőrzést az állami pénzek felhasználása fölött, és stabilizálja ezáltal az ukrán gazdaságot.
Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök a jogszabállyal kapcsolatosan rámutatott arra, hogy az ukrán állam évente mintegy 300 milliárd hrivnya, azaz körülbelül 6000 milliárd forintot költ közbeszerzésekre.
Az IMF mintegy 14-18 milliárd dollár készenléti hitelt készül nyújtani Ukrajnának.
Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezetője csütörtökön jelentette be, hogy az IMF igazgatótanácsa április végén, legkésőbb május első napjaiban dönt az együttműködési programról Ukrajnával.
A rendvédelmieknek és a hivatalnokoknak le kell mondaniuk ukrán állampolgárságukról
A krími rendvédelmi szerveknél és az állami hivatalokban dolgozóknak le kell mondaniuk ukrán állampolgárságukról, ha meg akarják tartani állásukat – közölte pénteki ukrán médiajelentések szerint Szerhij Akszjonov krími miniszterelnök egy helyi tévécsatornán sugárzott műsorban.
Akszjonov szavai szerint “a más kategóriába” tartozó krímieket nem kötelezik arra, hogy lemondjanak ukrán állampolgárságukról.
Eközben az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál helyszíni beszámolókra hivatkozva arról számolt be, hogy az Oroszország által bekebelezett félszigeten naponta 100-200 személy utasítja el az orosz állampolgárság felvételét.
A krími fővárosban, Szimferopolban lévő hivatalnál például reggelente két sor képződik, az egyikben az ukrán, a másikban az orosz állampolgárságot választók állnak. Az ukránt megtartani akarók sora általában háromszor olyan hosszú, mint a másik. Összesen négy városban, Szimferopolon kívül Bahcsiszerájban, Szevasztopolban és Bilohirszkben működnek olyan irodák, ahol az állampolgársággal kapcsolatos ügyeket intézhetik a Krímben élő emberek.
Szemtanúk szerint a krímiek már reggel 6 órakor helyet foglalnak a sorban, és egész nap ott állnak. Azok, akik elutasítják az orosz állampolgárság felvételét, pecsét és aláírás nélküli igazolást kapnak erről.
Az előzetes tervek szerint április 18-ig kaptak időt a krímiek arra, hogy nyilatkozzanak: ukrán állampolgárok akarnak maradni, vagy felveszik az oroszt.
