Azzal, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) őrködött a piaci verseny felett, a fogyasztók legalább 58 milliárd forintot takarítottak meg 2008 és 2012 között – mondta a Magyarországon a verseny jóléti hatását először vizsgáló felmérés bemutatóján Juhász Miklós, a versenyhatóság elnöke kedden Budapesten.
A GVH fellépése jelzés a piaci szereplőknek arra, hogy érdemes jogkövető magatartást tanúsítani. A vizsgált időszakban a versenyhatóság 17 milliárd forint bírságot szabott ki, ettől jóval több volt a fogyasztói megtakarítás – tette hozzá az elnök.
Az 58 milliárd forintos fogyasztói megtakarítást úgy mérték, hogy a monopolhelyzet miatt mekkora áremelést akartak végrehajtani, amit a GVH-nak sikerült megelőzni adott időszakban adott forgalmat figyelembe véve – a módszert Bara Zoltán, a GVH versenypolitikai irodájának vezetője ismertette.
Az említett 58 milliárdos megtakarítás a 2008 és 2012 között lezárt versenykorlátozó megállapodások, az erőfölénnyel való visszaélések és a fúziók adatai alapján keletkezett. A valós megtakarítás azonban ettől minden bizonnyal több volt, a közvetett hatások miatt. Az OECD metodikája alapján elvégzett számítás végeredménye 80 milliárd forintnyi megtakarítás volt – tette hozzá az irodavezető.
Az “ex-ante impack assessment” – előre látható hatásbecslés – című vizsgálatot szakmailag Valentiny Pál, az MTA közgazdasági intézetének főmunkatársa értékelte. Megállapította, hogy az 58 milliárdos megtakarítás több mint négyszerese a GVH működésére fordított kiadásnak. Így a verseny felügyeletére fordított társadalmi kiadás többszörösen megtérült. Megjegyezte még, hogy az árban jelentkező megtakarítás számítása kidolgozott, de a közvetett – az elrettentésből származó – haszon mérése kevésbé.
Csaba László akadémikus, közgazdász professzor a gazdasági verseny makrogazdasági szerepét elemezte. Abból indult ki, hogy a közjó meghatározó eleme a verseny, mivel így a társadalom többsége, a fogyasztó jár jól. Példaként említette a repülőjegyek, a mobiltelefon-szolgáltatások és a biztosítások árcsökkenését.
A verseny működéséhez több piaci szereplő kell, de van olyan helyzet, amikor az is elég, ha egy szereplő van a piacon, de egy másik szereplő bármikor beléphet. Erre példa az, hogy amikor csak egy szereplő volt a mobiltelefon-piacon, az is csökkentette az árait.
A kis nyitott gazdaság piacán külföldiek is versenyeznek. Ez is előnyösen hat a versenyre, hiszen az ilyen jellegű gazdasággal bíró Hollandiában úgy tartják, hogy a legjobb versenyhatóság az importverseny. A professzor ennek ellenére fontos intézménynek nevezte a GVH-t, hiszen arra ösztönzi a cégeket, hogy tiszta eszközökkel érjenek el jó eredményeket a piacon.
A GVH társadalmi hasznosságának közgazdasági mérése
A Gazdasági Versenyhivatal tevékenysége számszerűsíthetően hasznos a gazdaság és a társadalom számára. A GVH versenyt védő tevékenysége révén a fogyasztóknál anyagi előny jelentkezik. A bemutatott konzervatív hatásbecslés eredménye (ún. ex ante impact assessment1) azon a feltevésen alapul, hogy a GVH közbelépése nélkül – vagyis a jogsértő magatartások folytatódása, illetve a verseny jelentős csökkenéséhez vezető fúziók megvalósulása esetén – az érintett termékek és szolgáltatások drágábbak lettek volna. A haszon pénzben fejeződik ki.
A fogyasztók legalább 58 milliárd forintot takarítottak meg a GVH működésének köszönhetően a 2008-2012. időszakban lezárt, versenykorlátozó megállapodásokkal és erőfölényes visszaélésekkel, valamint fúziókkal foglalkozó versenyfelügyeleti eljárásai nyomán. A összegszerűen számszerűsített közvetlen haszon ráadásul nem tartalmazza – többek között – a fogyasztóvédelmi eljárásokból származó hasznot, vagy az elrettentés hatását, és az olyan szélesebb értelemben vett előnyöket sem, mint a verseny versenyképességet fokozó hatása. A tényleges haszon tehát meghaladja az itt kimutatottat, akár annak többszöröse is lehet.
A hatásbecslés módszere egyszerűen alkalmazható és átfogó képet nyújt. A számszerűsítéshez a GVH az élenjáró külföldi versenyhatóságok által kifejlesztett és használt kereteket vette át. A konzervatív módszer kiindulópontja, hogy az erősebb verseny általában alacsonyabb egyensúlyi árakat eredményez, és ezért a versenyt indokolatlanul korlátozó magatartások, valamint a verseny csökkenéséhez vezető fúziók következtében a fogyasztók magasabb árakkal szembesülnek, ami számukra veszteséget okoz. Ha azonban a GVH közbelépése meghiúsítja az ilyen magatartásokat és fúziókat, akkor az említett káros hatás (a továbbiakban már) nem jelentkezik. A GVH tevékenységéből származó haszon így azonos a megelőzött káros hatás mértékével, ahhoz képest, mintha a GVH nem létezne.
A számítás módját a Magyar Tudományos Akadémia KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet munkatársai értékelték (auditálták). Megállapították, hogy a GVH számításai megfelelnek a nemzetközi legjobb gyakorlatnak.
Ha az újabban (2014. áprilisában) kiadott OECD ajánlás számítási alapértékeit vettük volna alapul, akkor a GVH kimutatott társadalmi haszna kb. 80 milliárd forint lett volna. Az így kimutatott haszon több mint négyszerese a GVH teljes költségvetésének (azonos időszakban), azaz a GVH-ra fordított társadalmi kiadás csak ezen eljárások révén is többszörösen megtérült.
A tiszta verseny tiszta nyereséget hoz a vállalkozások és a közösség számára is. Mindennek érdekében a GVH folyamatosan igyekszik fejleszteni hazánkban a versenykultúrát, javítani a verseny társadalmi elfogadottságát mind a fogyasztók, mind a gazdasági társaságok (különösen a KKV-k) körében. Ennek érdekében a GVH létrehozta a www.megfeleles.hu honlapot, amelyen hasznos információkat olvashatnak többek között arról, hogy milyen versenyjogi szabályoknak kell megfelelniük.
1ex-ante: jelen esetben azt jelenti, hogy a számszerűsítés előre tekintő, vagyis a döntés pillanatában előre
látható hatásokra vonatkozik.
