Az igazságügyi miniszterjelölt közlése szerint a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés biztosan maradni fog, a halálbüntetés bevezetésének viszont nincs realitása.
Trócsányi László erről kedden az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága előtt beszélt, kérdésre válaszolva. Kitért arra, hogy más európai országokban is – például Hollandiában – van tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, és külön kiemelte a büntetés kritizálói számára, hogy létezik az államfő által gyakorolható kegyelmi jog intézménye. Megjegyezte azt is: nincs realitása az Európa Tanácsból való kilépésnek, ami lehetővé tenné a halálbüntetés bevezetését.
A miniszterjelölt kiemelte azt is, hogy a kodifikáció nem öncélú, hanem a közösségi érdekeket szolgálja az egyéni felett. A főbb feladatok közé sorolta a polgári perrendtartás szabályait, a perelőkészítést és ezáltal az eljárások gyorsítását, továbbá egy önálló büntetőeljárási törvény megalkotását.
Átgondolandónak nevezte a közigazgatási eljárásról, valamint az ügyvédekről szóló törvényt.
Trócsányi László kiemelte: rendszerszemléletre, minőségi jogalkotásra van szükség. Ezzel összefüggésben a tárcaközi egyeztetések fontosságát hangsúlyozta, és az igazságügyi tárca fontos felelősségének nevezte, hogy a társtárcáknak jogi segítséget nyújtsanak.
Jelezte: elméleti jogászként, egyetemi oktatóként, továbbá gyakorló ügyvédként, alkotmánybíróként és nagykövetként szerzett tapasztalatait is fel kívánja használni az igazságügyi miniszteri poszton.
Közölte azt is, hogy szeretné, ha tárcája nyitott lenne, ahol helye van a vitának a jogalkotás terén. Fontosnak nevezte a professzionális előkészítő munkát, meghatározónak a jogállamiságot és az alkotmányos értékek védelmét. Szerinte a nemzeti jog nem tud bezárkózni a határon belülre, és külön kitért az európai uniós jogszabályokra, az ezekkel kapcsolatos vitákra.
Az Alkotmánybírósággal (Ab) összefüggésben arról szólt, hogy az elmúlt négy évben hatáskörváltozások, jogszabályváltozások történtek, de fontosnak nevezte az alkotmányjogi panasz intézményének a fellendülését. Úgy vélte, a közigazgatási bíráskodásnak is akkora megbecsülést kell kapnia, mint az Ab-nek, ez az intézmény szerinte az 1949-es megszüntetése óta nem találta meg a helyét.
A kodifikáció mellett az igazságügyi hivatásrendekkel való kapcsolattartásról szólva azt mondta: számára szent a bírói függetlenség, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a bírósági gyakorlat elemzését ne végeznék el. Hozzátette: partnerségre és dialógusra törekszik a bíróságokkal és az ügyészséggel egyaránt. Az igazságügyi szakértőkkel összefüggésben előrevetítette: meg kell vizsgálni a szakértés helyzetét és meg kell vizsgálni, hogy szükséges-e például a minőségbiztosítás bevezetése. A szakértők mellett a végrehajtás területén is előrelépést vetített előre ebben a kormányzati ciklusban.
A miniszterjelölt a tárca fontos feladatának nevezte a jogászképzés értékelését, továbbá hangsúlyozta a tudományos élet fontosságát.
Trócsányi László külön szólt arról, hogy társadalmi egyeztetésre szükség van, azt támogatja, ráadásul jogszabályi kötelezettség is.
Magyarország az EU-ban sem mondott le a szuverenitásról
Az igazságügyi miniszterjelölt az alkotmányos identitás elvét kívánja képviselni az Európai Unió “lopakodó jogalkotásával” szemben, mert Magyarország nem mondott le a szuverenitásáról.
Az igazságügyi tárca várományosa kifejtette: az Európai Unió egyre szélesebb területen kíván jogot alkotni, ami veszélybe sodorja a szubszidiaritás elvét, vagyis azt, hogy a különböző döntések azon a szinten szülessenek meg, ahol az adott probléma keletkezik.
Tagállami felelősség és tagállami kérdés, hogy “milyen álláspontot képviselünk ebben a kérdésben”, a szerződés keretein belül – jelezte Trócsányi László. Hozzáfűzte: úgy érzi, hogy az unió számos olyan kérdéssel foglalkozik, amivel nem kellene, és sokszor ez okozza alacsony népszerűségét. Vagyis a tárca egyik feladata lesz az, hogy a szubszidiaritás elvének ellenőrzésében segítségére legyen az Európai Bizottságnak, és ha egy készülő jogszabály ezt sérti, akkor erre figyelmeztessen – jelezte.
A miniszterjelölt szólt arról, hogy túlzottnak és felfokozottnak érzi azt a hangulatot, amely az európai uniós eljárások, a többi közt a kötelezettségszegési eljárások okán alakult ki Magyarországgal kapcsolatban. A tények mást mutatnak: 14 kötelezettségszegési eljárás közül mindössze öt végződött elmarasztalással, egy esetben pedig a bizottság keresetét az Európai Bíróság elutasította – közölte Trócsányi László. Hozzátette: Magyarországgal szemben jelenleg 19 tartalmi eljárás zajlik, ami a 28 tagállam közül az egyik legkevesebb; 19 olyan tagállam van, amelynek több eljárással kell szembenéznie. Vagyis “egyáltalán nem olyan a helyünk, hogy minket sározni lehessen emiatt” – fogalmazott a miniszterjelölt.
Elmondta azt is, hogy elviekben támogatja a korrupcióellenes európai ügyészség létrehozását.
A szocialista Józsa Istvánnak arra a kifogására, miszerint semmilyen törvény vagy kormányprogram nem írja körül az igazságügyi tárca jogkörét, Trócsányi László azt válaszolta, hogy jogutódlás történik.
A miniszterjelölt kinevezését a hat kormánypárti képviselő támogatta, a testület két szocialista tagja tartózkodott, míg a Jobbik képviselője nemmel szavazott.
