Elhamarkodott az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése az állítólagos lengyelországi CIA-börtönökkel kapcsolatban, az sérti a szubszidiaritás elvét – jelentette ki a lengyel külügyminisztérium szóvivője varsói sajtótájékoztatóján.
Az üggyel megbízott krakkói ügyészség 2008 óta folyó vizsgálata ugyanis még nem zárult le – indokolta állásfoglalását a szóvivő. Azzal érvelt, hogy a szubszidiaritás elve szerint az eljárásban a nemzeti szerveké az elsőbbség, nem az európai bíróságé.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága a nap folyamán kimondta: Lengyelország megsértette az Emberi Jogok Európai Nyilatkozatát azzal, hogy lehetővé tette az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA), hogy lengyel területre szállítsanak, ott fogva tartsanak és megkínozzanak két, terrorizmussal gyanúsított személyt.
A lengyel külügyi szóvivő kijelentette: az ítéletet tiszteletben tartják. Utalt arra, hogy előzetes állásfoglalásról van szó, a minisztérium még elemzi a határozat szövegét. Emlékeztetett arra is, hogy Lengyelország – szándéka ellenére – nem továbbíthatott a nemzetközi törvényszéknek minden anyagot. A zárolt anyagot illetően ugyanis nem kapta meg az általa kért garanciákat. E garanciák hiánya eljárási gondot okoz, a jövőbeli perekben az alperes országok biztonságát sértheti. A szóvivő hozzátette: meg kell fontolni, hogy az ítélet ellen fellebbez-e Lengyelország.
Határozottan elutasította sajtótájékoztatóján a törvényszék döntését Leszek Miller, aki Lengyelország miniszterelnöke volt a per tárgyát képező események idején. „A strasbourgi ítéletet igazságtalannak és erkölcstelennek tartom” – jelentette ki. Azért igazságtalan a döntés Miller szerint, mert pletykán, közbeszéden alapszik, a bizonyítékot nyújtó anyagot mellőzi. Erkölcstelen pedig azért, mert „többre tartja a terroristák jogait az áldozatokénál”. Lengyelországnak nem lenne szabad a perben kiszabott kártérítést kifizetnie – jelentette ki Miller -, mert ezzel a terroristák számláit hízlalná, melyekről következő merényleteiket pénzelnék.
Korábban az elnöki hivatal sajtóosztályának vezetője, Joanna Trzaska-Wieczorek úgy nyilatkozott: az ítélet “megszégyeníti” Lengyelországot, pénzügyi terhet ró az országra, és sérti tekintélyét. „A jelen helyzetben azonban azokhoz kell kérdéseket intézni, akik akkoriban kormányoztak Lengyelországban és az döntéshozatal felelősségét vállalták” – tette hozzá.
A Human Rights Watch által 2005-ben megfogalmazott feltételezés szerint Lengyelországban, valamint néhány más európai országban titkos CIA-börtönök működhettek. Ezek egyike az északkelet-lengyelországi Kiejkuty helységben lett volna. A terrorizmus gyanújával őrizetbe vett palesztin és szaúdi állampolgárt ott tartották fogva a vád szerint 2002-2003-ban, a Baloldali Demokratikus Szövetség kormányzásának idején. Akkoriban Lengyelországban fokozott terrorveszély állt fenn a NATO afganisztáni műveleteivel kapcsolatban.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága most kimondta, Lengyelország megsértette az Emberi Jogok Európai Nyilatkozatát azzal, hogy lehetővé tette az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA), hogy lengyel területre szállítsanak, ott fogva tartsanak és megkínozzanak két, terrorizmussal gyanúsított személyt.
